Külföldi vendégmunka észak-koreai módra

2018.08.23. 17:22

Dacára a nemzetközi szankcióknak, az Észak-Koreával foglalkozó szakértői állásfoglalások szerint, a latorállam vélhetően továbbra is jelentékeny mennyiségű keményvalutához – elsősorban dollárhoz – jut, írja az Asia Times. Ebben nagy hányadot tesz ki a külföldön dolgozó észak-koreai vendégmunkások megtermelte jövedelem, sőt, egyes esetekben lényegében a munkaerő-kölcsönzésből származó bevétel.

Úgy tűnik, a Kim Dzsongun vezette Észak-Korea és annak lakossága, bár jelentős nehézségeket szenved el az ENSZ-szankciók miatt, mégis megtalálja a módját, hogy a gazdaság életben tartásához szükséges dollárhoz jusson érdemi exporttevékenység nélkül is. A külföldön dolgozó vendégmunkások jelentette gazdasági teljesítmény ugyanis az elemzések szerint nem hogy csökken, hanem egyenesen növekszik, fontos bevételt jelentve Phenjannak.

Elsősorban nagyberuházásokon és nehézipari munkáknál találkozni külföldön észak-koreai vendégmunkásokkalForrás: AFP/Ho

Radar alatt

Míg 2012-ben úgy 60-65 ezer főre volt tehető a külföldön dolgozó észak-koreaiak száma, addig az elmúlt évek jelentős növekedése után, most 100 és 200 ezer fő közé becsülhetően vannak azok, akik országuk határain kívül vállalnak munkát. A Center for Advanced Defense Studies nevű, amerikai székhelyű agytröszt jelentése szerint, ezen munkavállalók döntő többsége – mintegy 80 százalékuk – Kínában és Oroszországban dolgozik.

A „radar alatt" vannak, húzzák alá az elemzők, arra utalva ezzel, hogy számos bizonytalanságot találni az észak-koreai vendégmunkások foglalkoztatásának körülményeivel kapcsolatban.

Sem pontos számuk, sem munkaköreik, jövedelmük, egyáltalán, alkalmazásuk munkajogi keretei sem ismertek minden kétséget kizáróan, valamennyi ország esetében.

A jelentések arra is felhívják a figyelmet, a hiányos információk miatt néha azt sem lehet minden kétséget kizáróan eldönteni, a foglalkoztatás valóban munkavállalást, vagy a phenjani vezetés által erőltetett munkaerő-kölcsönzést jelent-e valójában.

Az amerikai elemzők hajlanak az utóbbi fele, vagyis arra, hogy az észak-koreai rezsim komoly szervezőmunkát tesz bele abba, hogy nagy tömegben juttassa külföldre a munkavállalókat, felhasználva lojalitásukat vagy épp családjukat, azok tagjait fenyegetés, nyomás alá helyezve.

Észak-koreai teherhajó a dandongi határfolyónForrás: AFP/Greg Baker

Minden bizonnyal vannak önkéntesen jelentkezők is a dolgozók között, hiszen így más országot is láthatnak hazájukon kívül – hacsak érintőlegesen is –, és szerencsés esetben olyan helyen válhatnak vendégmunkássá, ahol a foglalkoztató magasabb bért és az otthoninál jobb munkakörülményeket kínál.

Az elemzők mindenesetre úgy számolnak:

Phenjan évente 1,2 és 2,3 milliárd dollár közötti bevételre tesz szert „munkaerő-exportjával".

Ez forintban kifejezve a 320 milliárd és a 620 milliárd között van.

Malajziától Lengyelországig

Az észak-koreai vendégmunkások zöme Kínában és Oroszországban dolgozik, jellemzően nagyberuházásokon, vagy az emberi szervezetet jobban igénybe vevő munkákban vesz részt. Tipikus példája ennek a szénbányászat, amely Kína egyik kiterjedt, jelentős gépi támogatással működő gazdasági szektora, amiben ugyanakkor még mindig nagyon jelentős az élőmunka szerepe. 

Egy Datong közeli (Kína) szénbányánál dolgoznak munkásokForrás: AFP/Greg Baker

Az elemzések 16 és 60 közé teszik azon országok számát, ahol észak-koreai vendégmunkásokkal lehet találkozni. A Távol-Kelet országaiban és – ahogy az Origo korábban megírta – egyes afrikai államokban is szívesen alkalmazzák ezeket a munkavállalókat, mert az egyik legalacsonyabb bértömeget jelentik, még más szegény országokból érkező vendégmunkásokkal való összehasonlításban is.

Azt, hogy Észak-Korea esetében sokszor helyesebb munkaerő-kölcsönzésről beszélni, mintsem állampolgárok külföldi munkavállalásáról, a malajziai példa mutatja. Malajzia és Észak-Korea között korábban kormányközi megállapodás jött létre arról, hogy Borneó szigetén bányákban és nagyberuházásokon foglalkoztat a maláj fél a latorállamból átszállított munkásokat.

Ezeknek pontos száma nem ismert, de amikor tavaly Kuala Lumpur repülőterén merénylet áldozata lett az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun féltestvére – aki a rezsim kegyvesztettje volt – a malájok mintegy 1000 észak-koreai munkást küldtek onnan haza.

A North Korea Strategy Center elemzőközpont szerint a megállapodás része volt az is, hogy a malájok közvetlenül Phenjannak fizetik ki a munkások bérének mintegy 90 százalékát.

A központnál azt mondják, tisztázatlan, ezt követően a munkások hogyan jutottak hozzá munkabérükhöz.

Az észak-koreai munkavállalók másik célrégiója a Közel-Kelet. Emlékezetes, hogy az ENSZ-szankcióhoz kapcsolódóan, az USA nyomására, tavaly szeptemberben Kuvait és Katar is nemet mondott az ott dolgozó észak-koreai vendégmunkások vízumhosszabbítására. Ekkoriban 1000 körül lehetett a Katarban, és 3000 körül a Kuvaitban dolgozók száma, többségüknek vízumuk lejárta után, haza kellett utazniuk.

IllusztrációForrás: AFP/Jean-Sebastien Evrard

Észak-koreai munkások nemrégiben még Lengyelországban is dolgoztak, méghozzá hajóépítéseken.

Mintegy 500, a helyi munkaerőnél jóval olcsóbb vendégmunkás működött ott, egészen decemberig, amikor a lengyel fél – csatlakozva a nemzetközi irányvonalhoz Észak-Koreával kapcsolatban – kiutasította azokat.

Szingapúr pedig idén márciusban vonta vissza az ott dolgozók munkavállalási engedélyét.

A cikk folytatásában arról olvashat, hogy az észak-koreaiak oroszországi munkavállalása kapcsán újra használatba kerülhet a "szibériai munkatábor" fogalma, és arról, mennyi pénzre tesz szert csak a kínai Phenjan-éttermek bevételéből a latorállam vezetése. Lapozzon!

Előző
  • 1
  • 2
Következő