Így vásárolnak a magyarok élelmiszert

High angle view of young woman plucking mint leaves. Female is wearing casuals in kitchen. She is preparing food from recipe on tablet at kitchen island.

A magyar élelmiszer megítélése minden szempontból kiváló, de tudatosan csupán a magyarok alig egyharmada keresi a hazai termékeket az üzletek polcain – derül ki a Médiaunió Alapítvány legfrissebb vásárlói kutatásából.

„A hazai minden előtt!” elnevezésű társadalmi célú kampány keretében a Médiaunió Alapítvány megbízásából az Ipsos a hazai élelmiszerek vásárlásával kapcsolatos attitűd és szokások megismerése céljából készített tanulmányt. A legfőbb demográfiai változók mentén országosan reprezentatív, 1000 fő személyes megkérdezésével zajló kutatás arra kereste a választ, mennyire fontos nekünk, magyaroknak, hogy hazai élelmiszert vásároljunk.

Illusztráció Forrás: Getty Images/Neustockimages/Neustockimages

Ezt gondolják a magyarok a hazai élelmiszerekről

A magyar fogyasztók szinte kivétel nélkül egyetértettek azokkal az állításokkal, hogy

a magyar élelmiszerek ízletesek, régre nyúló hagyománnyal rendelkeznek, jó minőségűek és eredetük megbízható.

A jó ár-érték arány tekintetében jobban megoszlanak a vélemények, de még így is a magyarok négyötödének álláspontja ez. Habár 95 százalék állította, hogy szívesen vesz magyar élelmiszert, a gyakorlatban csupán 31 százalék törekszik arra, hogy minél több hazai terméket vásároljon. Ez elsősorban a magas státuszú fogyasztókra jellemző (38 százalék).

A felmérésből kiderült, hogy nem meglepő módon még mindig az ár a döntő a legtöbb vásárló esetében.

A válaszadók közel kétharmada (72 százalék) számára ez a legfontosabb tényező. Ez az arány a kelet-magyarországi községekben élő vásárlók közt a legmagasabb (80 százalék), és a budapestiek számára a legkevésbé fontos, itt ugyanis az országos átlaghoz képest „csak” 60 százalék számára jelent meghatározó szempontot.

Az ár a legfontosabb szempont élelmiszer vásárlásánál is Forrás: Médiaunió Alapítvány / Ipsos

A minőség – mint a második legfontosabb vásárlási tényező, a válaszadók több mint a fele, különösen a 30-49 éves korosztály számára fontos (57 százalék), de a legfeljebb 8 általánost végzettek körében ez csupán a vásárlók 36 százalékát befolyásolja.

A kutatás rávilágított, hogy bár a válaszadók mindössze az egyötöde nézi meg a termék származási helyét, a vásárlók közel egyharmada kifejezetten törekszik a magyar termékek választására, de majdnem ugyanennyien egyáltalán nem tartják fontosnak a hazait. Az is kiderült, hogy a többség két hasonló termék közül a magyart részesíti előnyben, amennyiben tisztában van az élelmiszer eredetével.

Miből veszünk hazait?

A vásárlók jelentős része (86 százalék) magyar zöldséget és gyümölcsöt vásárol, de hasonlóan magas arányban választanak hazai húst és felvágottat (76 százalék), valamint tejterméket és tojást (73 százalék). Kisebb mértékben, de van kereslet ugyanakkor az olyan hazai száraz áruk iránt is, mint a liszt, cukor, tészta (40 százalék), emellett pedig

a magyarok harmada üdítő, ásványvíz, fűszerek, margarin, olaj, zsír, illetve lekvár és méz vásárlásakor keresi a magyar termékeket.

A kifejezetten pozitív megítélés ellenére mégis kevesen választanak tudatosan magyar élelmiszert (30 százalék), ezért is választotta a Médiaunió idei kampányának céljául a hazai termékek felismeréséről és a választás fontosságáról szóló tájékoztatást.

A leginkább a zöldség-gyümölcsből vásárolnak a magyarok hazait Forrás: Médiaunió Alapítvány / Ipsos

Miért ajánlható a hazai?

A hazai élelmiszer finom, ízletesebb, ellenőrzött, jó minőségű, és az ára is megfizethető. De az sem mellékes, hogy a termék frissebb, mert kevesebbet utazik, míg a polcokra ér, és

a szállításakor még a környezetterhelés is kisebb, vagyis hazai élelmiszer vásárlásával környezettudatosabb is a vásárló.

A kutatás további adatait szemléletesen az alábbi infografika összegzi:

Így vásárolnak a magyarok élelmiszert Forrás: Médiaunió Alapítvány / Ipsos

A hazai élelmiszer választásával, a hazai ipar és mezőgazdaság támogatása történik, hozzájárulás a vidék fejlődéséhez és az élelmiszer-választék növekedéséhez, valamint akár több tízezer munkahely létrejöttéhez illetve megtartásához.