Véget ért az egykekorszak Kínában, de a gondok nem oldódtak meg

2018.08.31. 10:04

Véget érhet a szüléskorlátozás korszaka Kínában, ezzel pedig lezárulhat minden idők legnagyobb, társadalomszervezési és demográfiai célú kísérlete. Ahogy az állami hírügynökség jelentette, a tervezett új polgári törvénykönyv már nem tartalmaz semmilyen konkrét rendelkezést a családtervezésre vonatkozóan. Kérdés, mi vár most Kína gazdaságára és társadalmára akkor, amikor a társadalom szervezésével foglalkozók arra az álláspontra helyezkedtek, nemhogy sok, hanem túl kevés a gyerek, ami a demográfiai krízis mellett gazdasági nehézségekhez is vezethet.

A Hszinhua kínai hírügynökség szerint az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának hétfőn benyújtott új polgáritörvénykönyv-tervezet már nem tartalmaz semmilyen családtervezésre vonatkozó rendelkezést. Ez azt jelenti, hogy az új törvénykönyv ebből kifolyólag hatályon kívül helyezné a gyerekvállalásra vonatkozó korlátozást. Ennek célja a kínai népességnövekedés meggátolása volt, de emellett számos negatív hatást fejtett ki, mint a kínai társadalom elöregedését és a nemek egyenlőtlen eloszlását. Előbbi az utóbbi két-három évtizedben kezdett megmutatkozni, amikor az életszínvonal hirtelen megugrásával és a társadalmi középosztály kiszélesedésével, felduzzadásával, az életkor kitolódásával a nagyszámú lakosság ellenére is problémák mutatkoztak a munkaerő utánpótlásában.

Utóbbi pedig a párválasztásban okoz problémát: míg korábban a fiúgyermekek számítottak kívánatosnak az egygyerekes családokban - hiszen felnőttként elsődlegesen rájuk hárul a gazdasági termelés feladata - és emiatt sok lány állami gondozásban nőtt fel, addig mostanra arányaiban annyira lecsökkent a nők száma, hogy a kínai férfiak egy része statisztikailag igazolhatóan, nem is találhat magának feleséget a családalapításhoz.

Kínai gyermekek szórakoznak az ország egyik Fantawild élményparkjábanForrás: XINHUA/Li Bo

Egykézés nélkül is visszaesett a születésszám

Az általános vélekedés a közel négy évtizede, 1979-ben hivatalossá tett egykepolitikát tekinti a kínai születésszabályozás egyik legfontosabb eszközének, egyszersmind minden idők vélhetően legnagyobb társadalmi kísérlete kezdetének.

Statisztikailag azonban igazolható: míg korábban a kommunista diktatúra erőltette a népesség gyarapodását, addig annak néminemű gyengülése után, 1969-től 1979-ig, a korábbi 5,7 szintről 3 egész szintet, 2,7-re zuhant le a termékenységi ráta. 1979-ig már 2,7-re. 2013-ig pedig mindössze 1,55-re csökkent.

Ahogy az Origo ebben a cikkében arról beszámolt, a kínai vezetésben néhány évvel ezelőtt már biztosan felmerült, hogy megváltoztassák a hivatalos gyermekpolitikát, miután egyre több jel mutatott arra, az 1979-es „születési vastörvény” nem érte el célját, sőt, nem teljesen úgy alakította a demográfiai mutatókat, ahogyan azt korábban a remélték.

Pekingben ennek ellenére a vezetők népességrobbanástól tartottak, mert 1982-re az állampolgárok több mint egyharmada 15 év alatti volt, és mindössze 6,3 százaléka volt 60 évnél idősebb.Több mint harminc évvel az egygyermekes rendelkezés bevezetése után, a kínai párok 60 százaléka még mindig a hatálya alá tartozott.

Időközben engedményt kaptak a kisebbségek, az egy lánygyermekkel rendelkező vidéki párok és a testvérek nélküli házaspárok is, sőt - illetve természetesen - az ikergyemekes szülők is.

Kínában az ezredfordulóra csökkent le a születési ráta, de a szakemberek szerint nem a törvény miatt. A rendelkezés életbe lépését követő első évtizedben ugyanis a termékenységi ráta nem változott, erre az 1990-es évek gazdasági robbanását követően került sor - és ekkor kezdett megmutatkozni az, hogy a fiatalabb generáció egy idő után képtelelen lesz eltartani, illetve reprodukálni az egyre inkább elöregedő társadalmat.

A törvény miatt ugyanakkor jelentősen megugrott az abortuszok száma: az 1981-es 8,69 millióhoz képest 1983-ban 14,37 millió terhességmegszakítást végeztek Kínában, és rengeteg nő döntött a sterilizáció mellett. Kínában jelenleg körülbelül 150 millió egygyermekes család él, és több mint egymillió család maradt utód nélkül az egyetlen gyermek halála után. 

A kínai társadalom egyre inkább az elöregedés jeleit mutatja, ami nagy terhet ró a fiatal generáció tagjairaForrás: Imaginechina/Geng guoqing - Imaginechina/Geng Guoqing

Eközben elkezdett idősödni a társadalom, a népességnek - a néhány évvel ezelőtti adatok szerint - már 15 százalékát teszik ki a 60 év felettiek (ez körülbelül 200 millió embert jelent).

Kína ugyanakkor döbbenetes gyorsasággal fejlődött. Míg 1980-ban a legszegényebb országok közé tartozott, napjainkra gazdasági ereje az USÁ-val vetekszik, 

az egy főre jutó éves GDP pedig 2016-ban már a 11 ezer dollárt is meghaladta.

Ezt azonban nem követte a népesség növekedése. A 2017-es adatok szerint az csak 0,41 százalék volt, ami a 160. a vizsgált 234 országban. A kínai családoknak pedig figyelembe kell venni azt is, hogy ami társadalmi léptékben átfogó elöregedést, az a háztartásokban az utódra háruló teher túlzó megnövekedését vetíti előre: egy fiatal keresőre öregedő szülei kapcsán legalább két eltartandó jut akkor is, ha folytatva az egykézést, csak egy gyermeket vállalnak.

A kínai társadalom ugyanis, bár hosszú időszakon át látványosan növelte az aktívkorúak arányát a társadalomban, a munkaképes korúak aránya újra drasztikusan csökkenő tendenciát mutat:

Több éve lazítanak, hogy növekedhessenek

Kína valójában már 2015-ben megkezdte a szabályok lazítását, amikor szankciók nélkül tették lehetővé a pároknak két gyermek vállalását. A korábbi brutális, olykor több évnyi jövedelmet jelentő büntetések és kényszerabortuszok helyett, melyet korábban a gyerekkel már rendelkező párokra kiszabtak az újabb terhesség esetén, újra előtérbe került a gyerekvállalás ösztönzése, legalábbis - mostanáig - bizonyos megkötésekkel.

Ennek gazdasági vonatkozása különösen jelentős: körülbelül két évtized múlva, a kínai társadalomban minden aktív keresőre két eltartott jut, ami lényegében társadalmi metszetben képezi le azt, ami a családokra vár. A szakértői elemzések szerint, ha más nem is, ez a körülmény egészen biztosan letörheti az ország szárnyaló gazdasági növekedését.

Leselejtezett számítógépeket néz egy idős férfi Sanghajban: egyre több eltartott jut az eltartókra a kínai társadalombanForrás: AFP/Liu Jin

A fordulat jele idén májusban már egyértelmű volt: a Bloomberg írt részletesen akkor arról, hogy Pekingben eldőlt a kérdés, és még idén, mintegy erőltetett menetben felszámolják az összes adminisztratív és jogi akadályt a családok gyerekvállalásának útjából. Sőt, előtte márciusban, már a "családtervezés" kifejezést is törölték az illetékes kormányügynökség, a National Health and Family Planning Commission nevéből.

Lesz-e elegendő gyermekáldás?

Nagy kérdés persze, mire elég a gyors tempójú váltás, amivel lényegében néhány tollvonással áthúzzák évtizedek és a világ egyben legszigorúbb, a családok életébe erőteljesen beleavatkozó népesedéspolitikai rendelkezéseit? Helyreállhat-e a korábban a túlszaporodástól rettegő Kína demográfiai és gazdasági egyensúlya?

Egyes számítások szerint a közel négy évtizedes „egykézős” politika miatt, mintegy 400 millióval kevesebb gyerek született az országban.

Ezek jelentős része - most már úgy tűnik - biztosan hiányzik a társadalomból.

S korántsem biztos, hogy a folyamat rövid idő alatt megfordítható illetve a torzulások helyreállíthatók.

Az új irányelvek önmagukban aligha fogják megnövelni a születések számát Kínában

- mondja Huang Wenzheng, Center for China and Globalization nevű, pekingi székhelyű kutatóközpont vezető elemzője. A kínai születések száma továbbra is csökkenni fog, mert a termékeny nők száma és ezáltal a termékenységi mutató is jelentősen lecsökkent – teszi hozzá.

Emellett a gyerekvállalás továbbra is komoly gazdasági terhet ró a családokra és a fiatalokra.

Csoportos esküvő egy egyetemen, hallgatók veszik el választottjukat: kérdés, elegendő lesz-e a kínai demográfiai válság megfékezéséhez az, hogy eltörlik az akadályokat a családalapítás útjából?Forrás: Imaginechina/Tang maika - Imaginechina/Tang Maika

Ahogy az Origo bemutatta, Kína gazdasági növekedésének egészét beárnyékolja az, hogy az ország hitelcsapdába kergeti magát gigantikus beruházásaival és új Selyemút építésével. Hasonló a helyzet a fiatalok körében is: az Origo például ebben a cikkében mutatta be, hogy a kínai fiataloknak, egyetemistáknak milyen nehézségekkel kell szembenéziük önálló életük megalapozásakor, és azt, hogy hiába a nagyvárosok látványos fejlődése, a legtöbb kínai jövedelmi viszonyai egyszerűen nem elengedők például egy önállló albérlet megfinanszírozására az új iparágak húzótelepülésein, Kantonban, Sanghajban, Pekingben.

Egy gyorsan kitörő és lefutó „baby-boom” persze kétségtelenül löketet adhat a gazdaságnak, hiszen Kína a bébi- és gyerekgondozáshoz kapcsolódó termékek egyik legnagyobb piaca a világon. 2016 szeptembere és 2017 augusztusa között a csecsemőknek szánt termékek forgalma 19,4 milliárd dollárt (többmint 5200 milliárd forint) tett ki, 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A májusi bejelentések hatására sok tápszergyártó cég részvényei azonnal emelkedésnek indultak, a mostani állami hírnügynökségi jelentéshez kapcsolódóan több bébiruha-gyártó cég papírjai több százalékot is erősödtek.

Újszülőtt egy kínai kórházbanForrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Chen Bin

A kongresszus ezen a héten tárgyal az új törvénykönyvtervezetről, amelyet 2020-ban fogadhatnak el. Kérdés persze, mire lehet elég mindez. Ahogy egy 2017-es tanulmány jelzi, a legutolsó releváns 2013-as adatok alapján, a kínai gazdasági fejlődés jótékony hatásai kapcsán törés mutatkozik az idősebb és a fiatalabb generációk között. Egyáltalán nem biztos, hogy utóbbiak tagjai az ebből származó előnyeiket fel akarják áldozni az immár nem is csak egy, hanem több gyerek vállalása miatt.

A fiatal, olcsó kínai munkaerő megszakítás nélküli utánpótlásának vége - mondja Feng Wang, a sanghaji Fundan Egyetem és a Kalifornia Egyetem szociológia professzora. Egy másik társadalomtudós pedig hozzáteszi: Kína a Föld legnépesebb országa és egyben egyik legerősebb gazdasága. Az ottani demográfiai válság hatásai egészen biztosan nemzetközi vonatkozásokban is jelentkeznek majd.