John Maynard Keynest az egyik leghíresebb közgazdászként tartják számon. Keynes több évtizeddel ezelőtt 15 órás munkahetet jósolt 2030-ra, ám az emberek többsége még mindig 40 órát dolgozik világszerte. Néhány vállalkozó szellemű cég próbálkozott ennek csökkentésével, több-kevesebb sikerrel. Mivel az eredmények eltérőek, így jogosan merül fel a kérdés: eljön-e az a korszak valaha, amikor nem kell annyi időt munkával tölteni?

A teljes munkaidőben alkalmazott emberek többsége hétfő-péntek ritmusban dolgozik, általában napi nyolc órát. Ez a rendszer világszerte beégett a vállalatok munkarendjébe, csak kisebb-nagyobb eltérésekkel találkozni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ez lenne a legideálisabb mennyiség a munkavégzés szempontjából. Elon Musk például azt tanácsolja mindenkinek, hogy hozzá hasonlóan heti 120 órát dolgozzon, mert így háromszor olyan gyorsan érhető el egy kitűzött cél - írja a The Guardian.

Elon Musk háromszor annyit dolgozik, mint egy átlagemberForrás: AFP/Heiko Junge

Ennek ellentmond több tanulmány is, amelyek az állítják, hogy akinek többet kell dolgoznia, az boldogtalanabb és kevéssé produktív lesz.

Négynapos munkahét

Több országban is próbálkoztak már azzal, hogy megkurtítják a 40 órás munkahetet. Legutóbb egy új-zélandi cég került a címlapokra azzal, hogy tesztelte a négynapos munkahetet.

A Perpetual Guardian jogi irodánál 240 alkalmazott vett részt a kísérletben.

A kísérletnek több érdekes tanulsága is volt:

  • A dolgozok 78 százaléka jobban tudta kezelni a magánélet-munkaidő közötti egyensúlyt.
  • 24 százalékuk mondta, hogy kiegyensúlyozottabb volt.
  • 7 százalékuk azt állította, hogy kevésbé volt stresszes.

Eközben a cég hatékonysága/termelékenysége nem csökkent.

Pszichológiai háttér

Az eredmény meglepő, és egyes munkakörökben nehezen bevezethető. De mi áll a háttérben? Az Aucklandi Egyetem kutatói szerint motivációs indíttatású, hogy nem csökken a cég termelékenysége.

Ha a vezetőség azt mondja, hogy mostantól heti négy napot dolgozunk öt helyett ugyanannyi fizetésért, akkor annak a dolgozók örülnek. Ha hozzáteszik azt is, hogy ha a rendszer nem működik, akkor visszaállunk az öt munkanapra, akkor az alkalmazottak már motiváltak is lesznek.

A jogi irodánál megfigyelhető volt az emberek időben érkeztek, nem mentek el korábban,

gyakorlatilag varázsütésre váltak hatékonyabbá. A tanulmány szerint rövidebb szüneteket tartottak az emberek, illetve kevesebbet lógtak valamelyik közösségi oldalon.

Hatékonyabb volt a munkavégzés hat órában - IllusztrációForrás: Shutterstock

Kevesebb munkaóra

A VoucherCloud felmérése szerint egy dolgozó átlagosan 2 óra 32 percet tölt valódi, hatékony munkavégzéssel. Hogy mi mindennel ütik el a dolgozók az időt, arról korábban itt írtunk. Emiatt sokan úgy gondolják, hogy a nyolc óránál rövidebb munkaidővel érdemes próbálkozni.

Ezt több országban is tesztelték már, a leghíresebb talán egy izlandi kísérlet,

ahol egy éven keresztül néhány irodában felére csökkentették a munkaidőt.

Izlandon is sikeres volt a kísérletForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Theresa Münch

Meglepetésre a cég költségei és a teljesítménye nem esett vissza, ellenben a munkavállalók elégedettsége növekedett.

Németországban az egyik legnagyobb szakszervezet kiharcolta a 28 órás munkahetet, amelyet két évre lehet kérni.

Német tüntetők sikeresen 28 órás munkahetet követeltekForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Carsten Rehder

Befuccsolt kísérletek

Azonban nem mindenhol járt sikerrel a munkaidő megrövidítése. Svédországban 68 nővérnek kellett napi 8 helyett 6 órát dolgoznia egy göteborgi nyugdíjas otthonban.

A Bloomberg cikkéből azonban kiderül, hogy a kísérlet balul sült el, mert a munka mennyisége nem csökkent, ezért további 12 embert kellett felvenni, hogy pótolni tudja a vezetőség a kiesett munkaórák számát. Ez összességében azt eredményezte, hogy jóval drágábban (1,3 millió dollárral) tudta az otthon pótolni a kieső munkaerőt.

A svéd ápolónők pótlása túl drágának bizonyultForrás: Shutterstock

Hasonlóan elbukott egy kísérlet egy amerikai vállalatnál, ahol a négynapos munkahéttel próbálkoztak. A cég marketing igazgatója szerint az emberek hatékonyabban tudtak együttműködni az eredeti, ötnapos munkahét alatt, ráadásul az ügyfelek is azt szeretnék, hogy a vállalat az egész héten elérhető legyen.

Miért éri meg a cégeknek kísérletezni?

A kulcsszó a munka és magánélet közötti egyensúly. Erről Jan Emmanuel De Neve, az Oxford Egyetem egyik professzora készített tanulmányt - írja a BBC.

Szerinte, ha ez az egyensúly ideális, akkor azzal a cégek pénzt spórolhatnak, ugyanis kisebb az esély arra, hogy a munkavállaló felmondjon.

A tanulmány kimutatta azt is, hogy a megkérdezett munkavállalók között ez az egyensúlyi állapot a legfontosabb szempont, ha arról kérdezik őket arról, hogy mennyire elégedettek az életükkel.

Jobban kereshetnek a munkahelyek, ha csökkentik a munkaidőt?Forrás: Getty Images/iStockphoto/maurusone/Marijus Auruškevičius

Erre az olyan tradicionálisan munkamániás országokban is kezdenek rájönni, mint Dél-Korea. Májusban az Origo is megírta, hogy van olyan állam, ahol egyáltalán nem szabályozzák a maximális munkaórák számát, vagy épp nagyon magas az.

Thaiföldön például 84 óra a maximum.

A dél-koreai kormány azonban felismerte, hogy a túlhajszolt emberek helyett inkább boldogabb emberekre lenne szükség, így Dél-Korea 52 órában húzta meg a felső plafont.

Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon a heti munkaidő felső határa 48 óra, de ez készenléti munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén 72 órára emelhető.

Mi a jó megoldás?

John Maynard Keynes a modern makroökonómia megteremtője. A modern közgazdaságtan atyja a munkaórákkal kapcsolatban is megfogalmazta véleményét.

John Maynard KeynesForrás: AFP/PrismaArchivo/Leemage

Keynes szerint a technológia fejlődése miatt a csökkenni fog a munkanapok száma, emiatt mindenkinek több ideje jut a pihenésre. Keynes azt jósolta, hogy 2030-ra az emberiség már olyan magas technológiai szintre jut, hogy a 15 órás munkahét normális lesz.

Úgy tűnik, hogy Keynes jóslata optimista volt, de kétségtelen, hogy egyes országok és vállalatok elkezdték feszegetni a határokat.

Az eredmények egyelőre vegyesek, és erősen kérdéses, hogy érdemes-e csökkenteni (és ha igen, akkor mennyivel) a 40 órás munkahetet. Egy ilyen döntés meghozása erősen függ a munkakörtől, ezért korábban összeszedtük azokat a helyeket, ahol a négynapos munkahétre való váltás a legvalószínűbb.

Kattintásra galéria nyílik!

Van, ahol elég lehet a heti négy munkanap - Kattinson a galériáért!Forrás: Shutterstock