Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy meg kell szüntetni az évenkénti kétszeri óraátállítást. Erről az európaiakat is megkérdezték, azonban a kontinens több mint 500 millió lakosából mindössze 4,6 millió ember vett részt a konzultációban.
Az indoklás szerint az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy a márciusban és októberben esedékes óraátállítás kapcsán - az egészségi hatások miatt - nagy a lakosság aggodalma, az óraátállítással elérhető energiamegtakarítás viszont jelentéktelen mértékű.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy új amerikai-mexikói kereskedelmi egyezmény lép a NAFTA helyébe, és azonnali tárgyalások kezdődnek Kanadával is a csatlakozásról. Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) új neve egyelőre még ‚amerikai-mexikói kereskedelmi egyezmény”.
Még nem világos, hogy ehhez csatlakozik-e majd Kanada. Trump azt mondta: még hétfőn telefonon egyeztet erről Justin Trudeau kanadai kormányfővel. Mind a mexikói államfő, mind a kanadai miniszterelnök egyetértett abban, hogy az új kereskedelmi egyezménynek is háromoldalúnak kell lennie.
Egyre súlyosbodik a gazdasági válság Argentínában. A dél-amerikai állam fizetőeszköze szabadesésbe kezdett az elmúlt napokban, csütörtökön 17 százalékos mínuszban is járt a peso a dollárral szemben. Ezzel a héten eddig már mintegy 20 százalékot veszített az értékéből.
Az ország csütörtökön a korábbi 45-ről 60 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, ami jelenleg a legmagasabbnak számít az egész világon. Két hete már volt egy komoly kamatemelés, akkor 5 százalékkal vitték feljebb az alapkamatot. Mauricio Macri argentin kormányfő a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult és kérte, hogy kezdjék el korábban annak az 50 milliárd dolláros mentőcsomagnak a folyósítását, amelyről még májusban állapodtak meg. Ilyen nagyságrendű hitelmegállapodás még sosem született az IMF történetében.
Tavasszal vette meg a Telenor közép-kelet-európai leánycégeit a cseh PPF-csoport, mára lezárult a teljes folyamat, munkába állt az új menedzsment is a törökbálinti központban.
A névváltással kapcsolatban elhangzott, hogy a Telenor márkanevet még három évig használhatják. Eközben alaposan elemzik a lehetőségeket, és az egyik opció az, hogy bevezetik az új országokban is az O2 brandet. Azonban az is elképzelhető, hogy minden ország saját márkát kap, vagy a magyar cég esetében visszakapja a Pannon nevet.
A kínai állami hírügynökség szerint az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának hétfőn benyújtott új polgáritörvénykönyv-tervezet már nem tartalmaz semmilyen családtervezésre vonatkozó rendelkezést. Ez azt jelenti, hogy az új törvénykönyv hatályon kívül helyezné a gyerekvállalásra vonatkozó korlátozást.
A szüléskorlátozást majdnem 40 éve vezették be és rengeteg negatív hatással járt. Ilyen például a kínai társadalom elöregedése, valamint a nemek egyenlőtlen eloszlása. Mára arányaiban annyira lecsökkent a nők száma, hogy a kínai férfiak egy része statisztikailag igazolhatóan, nem is találhat magának feleséget a családalapításhoz. A törvény miatt jelentősen megugrott az abortuszok száma is az elmúlt évtizedekben.
A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a júliusi ipari termelői árakat. Ebből az derül ki, hogy 8,4 százalékos volt az emelkedés tavalyhoz képest. Ez azt jelenti, hogy gyorsult a drágulás, amelynek mértéke júniusban még 7,5 százalék volt.
A belföldi értékesítési árak átlagosan 8,5 százalékkal nőttek.Ezen belül a feldolgozóipar árai 9,2 százalékkal emelkedtek. Az árváltozás hátterében a bérek növekedése, az olajárak emelkedése és a forint gyengülése áll.
A TRT török állami televízió beszámolója szerint a héten lemondott az ankarai jegybank alelnöke, akit még 2016 májusában neveztek ki. Erkan Kilimci a török Fejlesztési Banknál folytatja pályafutását.
Távozása hátterében az állhat, hogy csütörtökön a dollárt 3,76 százalékos pluszban, 6,7133 török lírán jegyezték, de napi csúcsán 6,8396 lírán is forgott. Hétfő óta értékének újabb, több mint 10 százalékát veszítette el a török líra a dollárhoz képest, az év eleje óta pedig mintegy 44 százalékkal gyengült.
Az almatermesztők kitartása meghozta az eredményt, hiszen a felvásárlók által korábban meghirdetett, kilogrammonkénti nettó 13 forintos felvásárlási árat, az elmúlt három hét tüntetései és a tárgyalásai eredményeként, sikerült nettó 20 forintra felemelni.
Az induló árhoz viszonyítva 54 százalékos emelkedést sikerült elérni a felvásárlási árnál, ez pedig azt jelenti, hogy az előrejelzések szerinti 500 ezer tonnás léalma-terméssel számolva, mintegy 3,5 milliárd forint maradt a magyar gazdáknál.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet jövőre is. Parragh kifejtette, hogy a munkaerőért folytatott verseny miatt a nano-, mikro- és kisvállalkozások kivételével már jellemzően meghaladják a fizetések a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot is, de az ország bizonyos térségeiben még mindig magas a minimálbéresek aránya.
Úgy vélte, hogy mivel a minimálbéreknél jóval nagyobb mértékben nőttek az átlagfizetések, a jövőben egyre kisebb lesz a jelentősége az őszi bértárgyalásoknak.
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint a május-júliusi időszakban a foglalkoztatottak száma 4 millió 484 ezer fő volt.
A munkanélküliség a 2018 május-júliusi időszakban 27 ezer fővel csökkent tavalyhoz képest. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt az említett időszakban. Ez pedig az Európai Unió harmadik legalacsonyabb adata.
John Maynar Keynes, a világ egyik leghíresebb közgazdásza évtizedekkel ezelőtt 15 órás munkahetet jósolt 2030-ra, azonban az emberek többsége még mindig 40 órát dolgozik.
A teljes munkaidőben alkalmazottak többsége hétfő-péntek ritmusban dolgozik, általában napi nyolc órát. Azonban több tanulmány szerint is a dolgozók boldogtalanabbak és kevésbé produktívak a 40 órás munkahét alatt. Több országban is próbálkoztak már a munkaidő csökkentésével, eddig több kevesebb sikerrel.
Legfrissebb jelentésében a KSH 17,3 százalékról 10,8 százalékra változtatta a beruházások első negyedévi növekedési ütemét. Az előző negyedévhez mérve a beruházások szezonálisan kiigazított volumene 4,2 százalékkal nőtt.
A beruházások értéke 1852 milliárd forintot tett ki a második negyedévben, 591 milliárddal volt több az első negyedévinél és 640 milliárd forinttal az egy évvel korábbinál.
Az IKEA bejelntette, hogy három üzletet is bezárnak Norvégiában. A Reuters beszámolója szerint Oslóban, Alesundban és Tromsøben még 2015 és 2016 között nyitották ezeket a kisebb üzleteket, amelyek elsősorban kiszolgáló bázisok, illetve átvételi pontok voltak a megrendelt bútorok számára.
A cég mintegy 10 százalékkal szeretné lefaragni a költségeit Norvégiában, hogy javítson ottani érdekeltségének nyereségességén. A három megszűnő részleg dolgozóinak állást kínáltak más norvég egységekben.
Mol bruttó 2-2 forinttal emelte a gázolaj és a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken. A változással a gázolaj literenkénti átlagára 410 forintra, a benziné 403 forintra nőtt.
Legutóbb augusztus 29-én változott az üzemanyagok ára, akkor a benzin és a gázolaj átlagára egyaránt 3-3 forinttal emelkedett, így a benzin ára 401 forintra, a gázolajé pedig 408 forintra drágult.