Integrált sportklub, ahol mozgásukban korlátozottak és épek együtt sportolnak; az első fogyatékossággal élő emberek által alapított kávézó; megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató étterem; kisgyerekes anyukák reintegrációját programra tűző közösségi tér és kávézó, látássérült emberek információs szabadságát speciális informatikai szolgáltatásokkal biztosító vállalkozás. Ez csak néhány hazai példa a társadalmi hasznosság és az üzleti szemlélet sikeres találkozására - írja az Mmonline.hu.
Az OFA (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.) megbízásából a Miskolci Egyetem által készített 2017-es kutatás szerint társadalmi vállalkozás bármilyen típusú szervezet lehet, ha van társadalmi célja és kimutatható társadalmi hatása, valamint a piacról, értékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból származó bevétele.
A társadalmi vállalkozások napjainkban a nonprofit szektor és a hagyományos for-profit szektor között foglalnak helyet.
A Miskolci Egyetem kutatása szerint a társadalmi vállalkozások a munkaerőpiaci helyzet javításáért, az elhelyezkedés segítésért, munkalehetőség biztosításért (21 százalék); a településhez, helyi közösséghez kötődő célokért (12 százalék); valamint a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők helyzetének javításért (11 százalék) tevékenykednek leginkább. További lényeges területek a korcsoportjukból adódóan hátrányos helyzetűek, fiatalok, idősek segítése, a környezet védelme, valamint az érdekvédelem és a romák helyzetének javítása.
A társadalmi vállalkozások 12 százaléka az életgörbe indulási szakaszában van, legnagyobb része (47 százalék) növekedési fázisban, 36 százaléka az érettség, 5 százaléka pedig hanyatló fázisban.
A megkérdezett szervezetek szerint a siker titka az egyensúly megteremtése a társadalmi és üzleti célok között.
A szakértelem, a jó minőségű termék vagy szolgáltatás, a létező társadalmi szükséglet beazonosítása, valamint a vezetők személyes érzékenysége és elkötelezettsége mellett kiemelten fontos a vállalkozási szemlélet és ismeretek, a stratégiai gondolkodás, a hosszú távú tervezés, és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés. Ez utóbbiakat azonban ma még egyértelmű gyengeségnek tartják a társadalmi vállalkozók Magyarországon.
A témáról bővebben olvashatnak az Mmonline.hu hasábjain.