A mesterséges intelligencia évi legalább 1,2 százalékkal dobhatja meg a globális GDP éves növekedését a következő évtizedben – derül ki a McKinsey Global Institute friss modelljéből. Mindent összevetve pedig az új technológia olyan hatással lehet a világgazdaságra, mint egykor a gőzgép volt.

A mesterséges intelligencia (MI) 13 ezer milliárd dollárt adhat hozzá a globális GDP-hez 2030-ig, amivel olyan, a világgazdaságot alapjaiban átalakító technológiai újítások sorába állhatna be, mint például a gőzgép – idézi a CNBC a McKinsey jelentését.

Az intézet modellje arra alapoz, hogy

a globális vállalatoknak nagyjából 70 százaléka fog 2030-ig alkalmazkodni az MI legalább egy formájához. Ezzel együtt a modell szerint több olyan nagyvállalat is lesz, amely teljes körűen fogja magáévá tenni ekkorra az új technológiában rejlő lehetőségeket.

A nagy versenyfutás

A hatalmas adatok fölhasználásával az emberi viselkedést imitáló MI területén ma két ország, az Egyesült Államok és Kína verseng azért, hogy az élre kerüljön. Bár mindkét ország jelentős összeget ruház be a szektorban, Peking már odáig jutott, hogy bevette az MI fejlesztését a 2020-ig futó ötéves tervébe, és a kormány elhatározta, hogy Kína 2030-ig az iparág globális vezetője lesz – hangsúlyozta a jelentés.

Ráadásul a mesterséges intelligencia nélkül annak a kockázata is fennáll, hogy Kína nem fogja tudni elérni a kitűzött növekedési célját – mondta Jeongmin Seong, az anyag egyik szerzője és a McKinsey sanghaji kutatója.

Kína lenne a mesterséges intelligencia vezető országaForrás: AFP/Johannes Eisele

Hozzátette, a kínai munkaerő termelékenysége jelenleg elmarad a globális átlagtól, miközben a gazdaság egyre jobban áll át egy fogyasztás által vezérelt modellre. Seong emellett arra számít, hogy az MI-nek kiemelt hatása szerint olyan területekre is, mint a kereskedelem és marketing, ami felpörgetheti a fogyasztói kiadásokat is. Nem mellékesen pedig az ellátási láncok és feldolgozóipari üzletek is komolyan profitálhatnak a mesterséges intelligenciából.

Társadalmi változások

A jelentés arra is kitért, hogy az MI milyen csatornákon keresztül befolyásolhatja a világgazdaságot. Lehetséges az emberi munkaerő kiegészítése vagy megsegítése, de a teljes helyettesítése is, továbbá kiterjesztheti a jelenleg elérhető termékek és szolgáltatások palettáját. Mindeközben fokozhatja a globális adatáramlást és végső soron vagyont hozhat létre.

A kutatók azonban azt sem hagyták figyelmen kívül, hogy

a technológia elterjedése valószínűleg igen komoly vállalati és társadalmi költségekkel jár majd, mivel számos különböző területen lesz szükség strukturális átalakításokra.

Ez különösen a munkaerőpiacon jelenthet komoly nehézségeket, mivel a gépi termelékenység növekedése lehetővé teszi az emberi munkaerő kiváltását, amivel a világ minden gazdaságának szembe kell majd néznie – mondta Takashi Miwa, a Nomura vezető japán közgazdásza. A pesszimisták szerint éppen ezért a mesterséges intelligencia terjedése úgy hoz majd létre vagyonokat, hogy eközben az egyenlőtlenséget is megnöveli.

A munkaerőpiacot alapjaiban alakíthatja át az új technológiaForrás: AFP/Goh Chai Hin

Ezt a pesszimista véleményt annyiban a McKinsey jelentése is alátámasztja, hogy a modell szerint az MI vezető országai – főleg fejlett gazdaságok – 20-25 százalékkal növelhetik a gazdasági előnyeiket a jelenlegi szintekhez képest. Mindeközben a feltörekvő piacok a várakozások szerint sokkal kisebb mértékben profitálnak majd az új technológiából, vagyis előfordulhat, hogy az előnyök csupán néhány ország kezében koncentrálódnak igazán. Mindazonáltal Seong hangsúlyozta, ez megnövekedett egyenlőtlenség még csak egy lehetséges forgatókönyv. „A jövő a mi kezünkben van, rajtunk múlik, hogyan alakítjuk" – mondta.