Megmutatjuk, mit rejt az internet sötét oldala

Az úgynevezett dark webet rengeteg mítosz lengi körül, azonban a közhiedelemmel ellentétben közel sem található rajta annyi illegális tartalom, mint amennyiről a különböző médiumok beszámolnak. A dark weben ugyanúgy bukkanhatunk hasznos tartalmakra, mint törvénytelenekre. Egy új tanulmány arra mutat rá, hogy a hétköznapokban használt felszíni netnél akár 400-500-szor is nagyobb lehet a dark web. De mégis mit rejt az internet sötét bugyra?

A legtöbben az úgynevezett surface webet használják. Ez a hagyományos internet, amihez a legtöbb ember hozzáfér a világon. Olyan hétköznapi oldalaknak ad otthont, mint a Google vagy a Facebook. Van viszont egy mélyebb szint is, ahova csak különleges programok segítségével lehet bejutni. A dark webhez való hozzáférést többek között a Tor (The Onion Router) nevű kereső teszi lehetővé. A Tor többszörösen titkosítja a felhasználó adatait, ezért sokkal biztonságosabb, mint a hagyományos keresők. Egy hátránya van, hogy hihetetlenül lassú.

Különbség a dark web és a deep web között:

Az internet mindenki számára szabadon használható és elérhető részét nevezzük felszíni netnek (surface net), a keresőoldalak számára rejtett oldalak összessége pedig a mély web (deep web). Az utóbbi még nem feltétlenül illegális, de ez nem mondható el egy kicsiny részéről, a dark webről.

A deep web tehát minden adat, oldal, szolgáltatás, ami nincs indexelve, ezen weboldalak összessége. Nem érik el olyan keresők, mint a Google, a Bing, vagy a Yahoo!. Ez lehet regisztrációt kívánó fórum, személyes fiók, felhőtárhely, virtuális irodák. A dark web ezzel szemben nem más, mint néhány ezer, bárki által szabadon látogatható weboldal - épp csak azoknak a szervereknek az IP-címe titkos, amelyeken futnak. Rendkívül nehéz kideríteni, hogy az oldalakat kik működtetik, és egyáltalán hol találhatók fizikailag az őket tartalmazó számítógépek.

Charles Carmakal, a FireEye kiberbiztonsági vállalat alelnöke rámutat, hogy amikor az emberek a dark webről beszélnek, akkor gyakran az internet azon részére gondolnak, amelyhez csak a Tor segítségével lehet hozzáférni. A Tor teszi lehetővé, hogy a felhasználó elérjen olyan oldalakat, amelyek többszörösen titkosítva vannak.

Ezenfelül a Torral böngésző felhasználók internetes tevékenysége végig rejtve marad, valamint elkerülhetik a cenzúrát is bizonyos országokban, így például Kínában hozzáférhetnek a Facebookhoz. A szolgáltatást a titkosítás miatt újságírók, de még a hatóságok is gyakran használják.

Ennek ellenére a dark webet a lakosság nagy része továbbra is az illegális tartalmakkal azonosítja,

annak ellenére is, hogy az ilyen tartalmak mennyisége elenyésző, és nem is lehet rájuk találni egy hétköznapi böngészés során.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Egy korábbi cikkünkben részletesen is foglalkoztunk a dark webbel és a köré épülő mítoszokkal, és megállapítottuk, hogy a nagy részük már csak technikai okok miatt sem megvalósítható. A dark web rossz megítéléséhez nagyban hozzájárult egy néhány éve megjelent történet, amelyet a creepypasta nevű oldalon publikáltak.

Ezen a felületen a felhasználók írásban megoszthatják valós vagy fiktív horrortörténeteiket, a tagok pedig szavazhatnak arról, hogyan tetszett a sztori. Az „A Warning to Those Thinking About Accessing the Shadow Web" címen megjelent történet hamar népszerű lett, ezt követően pedig komoly médiafigyelmet kapott a dark web.

Ugyan tényleg nem lehet bérgyilkost rendelni a dark weben, sőt emberi kísérleteket és gladiátorharcokat sem lehet élőben követni, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének illegális tartalmak. A gyermekpornográfia mellett a drogüzlet is virágzik az internet sötét részén.

A Silk Road néven ismert dark weboldalt 2014-ben szüntette meg az FBI.

A honlapon bárki rendelhetett drogot akár nagyobb mennyiségben is, cserébe pedig bitcoinnal fizetett. Az oldal három évig működött, tulajdonosa, Ross Ulbricht jelenleg életfogytig tartó börtönbüntetését tölti.

Illusztráció Forrás: Mediengruppe Bitnik

A weboldal hihetetlenül gyorsan fejlődött. Míg 2011 májusában még csak 340 tétel szerepelt rajta, addig 2013 októberében ez a szám elérte a 13 500-at. Azóta sokan próbálkoztak több-kevesebb sikerrel az online drogok piacán, néhányan csak pár óráig húzták, más még mindig aktív.

A London School of Economics (LSE) a négy legnagyobb oldalt vizsgálta gazdasági szempontok alapján - név szerint az Agora, a Silk Road 2.0, a Nucleus és az Evolution - 2013 és 2016 között.

A kutatás szerint ezeken az oldalakon összesen 1,5 milliárd tranzakció történt az említett időszakban.

Ehhez még hozzávehetjük a 2017-ben a hatóságok által leállított Hansa és Alphabay oldalakat. Az utóbbi a valaha volt egyik legnagyobb online drogáruháznak számít. Az Alphabay a csúcson több mint 250 000 illegális narkotikumot listázott az oldalain. Az amerikai igazságügyi minisztérium adatai alapján, 2015 májusa és 2017 februárja között 450 millió dollárt költöttek a vásárlók drogokra az Alphabayen.

Amennyiben többet szeretne megtudni a dark webről olvassa el az ITT található cikkünket, amelyben utánajárunk a különböző mítoszoknak. Kiderül, hogy melyik történetnek van valóságalapja, és mi az, ami átverés.