A gazdasági társaság tagjai (ahogy a részvénytársaság részvényesei is), amennyiben nem vesznek részt a társaság vezetésében, rendszerint nem ismerik a vállalkozás belső működését, szervezetét, és az egyes ügyekre sincs rálátásuk.
Pedig adódhatnak olyan ügyek, amikor ez az igény nem csak megjelenik, de indokolt és jogos is.
A tulajdonos azonban a cég vezetéséhez képest információs hátrányban van.
Különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet az a tag, aki a vállalkozásban kisebbségi tulajdonos, hiszen így a társaság taggyűlésének/közgyűlésének döntéseire is csekély a ráhatása, jellemzően a vezető tisztségviselők választásakor sem tudja érvényesíteni érdekeit. A Ptk. és a Ctv. éppen ezért biztosít olyan, a társasági tagsághoz kapcsolódó jogokat, amelyek gyakorlásával mégis betekinthet az érdekelt a cég életébe. Ezen kívül további jogok biztosíthatók a társaság létesítő okiratában is.
A tag a legfőbb szerv, azaz a kft. taggyűlésén, illetve a részvénytársaság közgyűlésén jogosult kérdéseket feltenni, észrevételt és indítványt tehet, továbbá szavazati joggal bír. A tag az ülésen meghatalmazott útján is részt vehet, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A tag az ülésről készült jegyzőkönyvbe, felvételekbe és a határozatok könyvébe betekinthet, azokról másolatot kérhet.
A társaság működésével, tevékenységével, gazdálkodásával összefüggésben a tag felvilágosítást és iratbetekintést kérhet a vezető tisztségviselőtől, aki ennek köteles eleget tenni,
a vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A vezető tisztségviselő a felvilágosítás és az iratbetekintés biztosításának feltételeként titoktartási nyilatkozat aláírását követelheti a tagtól, amelynek hiányában a kérelem teljesítését megtagadhatja.
A vezető tisztségviselő ugyancsak megtagadhatja a felvilágosítást és az iratbetekintés biztosítását, amennyiben megítélése szerint az a társaság üzleti titkát sértené, vagy ha a felvilágosítást kérő tag a jogát visszaélés-szerűen gyakorolja. Előbbi eset tipikusan, ha a tag versenytársnak minősülő másik vállalkozásban is tagsággal rendelkezik.
A kérelem indokolás nélküli megtagadása (nem teljesítése) esetén a tag a cégbíróságtól kérheti törvényességi felügyeleti eljárásban a vezető tisztségviselőnek a felvilágosítás és az iratbetekintés biztosítására kötelezését.
Amennyiben azonban a vezető tisztségviselő a konkrét kérelem teljesítését a megtagadás okának érdemi megjelölésével utasította el, az információ kiadását csak társasági határozat felülvizsgálatára irányuló peres eljárásban kezdeményezheti a tag.
A témáról bővebben olvashatnak a Kamaraonline.hu oldalán dr. Vas Tamás ügyvéd, az iLex együttműködő partner, Egyéb Jogi Ügyek Divízió-vezetője tollából.