Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az általános iskolás és a középiskolás magyar diákok jól elsajátítják a tananyagot, azonban azt nem mindig képesek a való életből vett gyakorlati példákon keresztül felhasználni. Az elérendő képzettség, végzettség egyrészt a piaci igények, másrészt az egyéni képességek függvénye. Az azonban mindenképpen kerülendő, hogy valaki végzettség, tehát érettségi, vagy szakma nélkül kerüljön ki az iskolarendszerből.
Ma Magyarországon sajnos a tanulók 12 százaléka így végez. Lengyelországban, Csehországban ez az arány fele ekkora.
Érdemes lenne csökkenteni a végzettség nélkül kilépők arányát - mondta az Origónak Baksay Gergely, az MNB igazgatója. Hangsúlyozta, hogy jegybank által megfogalmazott javaslatok egy része két olyan területre koncentrál, ami megítélésünk szerint a jövőben alapkészséggé válik, mint ma az írás-olvasás. Ezek egyike az idegennyelv-ismeret, elsősorban az angol, a másik pedig a számítástechnikai ismeretek magasabb szintje.
Javaslatunk az, hogy e területekre minél nagyobb figyelem forduljon, például a programozás alapjaival minden diák ismerkedjen meg, az idegennyelv-tanulás lehetőségeit pedig iskolán kívül és belül is ösztönözzék - tette hozzá a szakember.
A felsőoktatást illetően az MNB három célt fogalmazott meg:
Beszédes adat, hogy ezen a területen
Magyarországon a népesség arányához képest harmadával kevesebben végeznek, mint Csehországban vagy Lengyelországban, pedig a mérnökök, informatikusok adják a jövő gazdaságának alapját az emberi erőforrást illetően.
Összességében az MNB versenyképességi javaslatai abból indulnak ki, hogy Magyarország legfontosabb erőforrása az emberi tőke. A javaslatok az oktatás minden szintjét érintik, és céljuk, hogy mindenkit felkészítsenek az egész életen át tartó tanulásra és fejlődésre - összegezte Baksay Gergely.
A sikeres, hosszú távú felzárkózáshoz és a versenyképesség javításához magas színvonalú közoktatásra is szükség van a jegybank szakértői szerint - derül ki az MNB által ismertetett 180 pontos versenyképességi programból. Közismert, hogy a nemzetközi tesztek eredményei alapján
a magyar diákok elsajátítják a kitűzött tananyagokat, azonban nem tudják a tanultakat megfelelően alkalmazni a valós életből vett példák esetében.
Fontosnak tartják a szerzők azt is, hogy a magyar oktatási rendszer hatékonyan csökkentse a diákok társadalmi és gazdasági hátteréből adódó különbségeit. Ezért
el kell érni, hogy a korai iskolaelhagyás mértéke 6,4 százalékra csökkenjen,
valamint azt is, hogy a közoktatás végére minden diák képes legyen legalább az angol középfokú nyelvvizsga letételére, és rendelkezzen felhasználói szintű digitális képességekkel.
A nemzetközi tesztek, így a PISA-felmérések során pedig arra kell törekedni, hogy a magyar diákok eredményei minden tantárgy esetében haladják meg az uniós átlagot.
E célok eléréséhez olyan alapfokú oktatásra van szükség, amelyet a képességfejlesztésre és a gyakorlati tudnivalókra koncentráló új Nemzeti alaptanterv támogat. Emellett
növelnék a tanítók létszámát, rendszeres továbbképzést biztosítanának a tanároknak, és szükség esetén be lehetne vezetni az alapozó 0. évfolyamot az általános iskolákban.
A középfokú oktatásban tantárgyi reformot, rugalmasabb tanterveket tartanak szükségesnek, és kötelező közismereti tantárgyat – amely alapvető gazdasági, társadalmi, jogi és pszichológiai ismereteket tartalmaz – vezetnének be.
A nyelvtanulást annyira fontosnak tartják a szakértők, hogy minden tantárgyból lehetővé tennék az angol nyelvű középiskolai felvételit és érettségit.
Valószínűleg a fiatalok helyeslésével találkozik az a javaslat is, hogy népszerűsíteni kell a feliratos filmeket és sorozatokat. Nagyobb hangsúlyt fektetnének az informatikai tudás fejlesztésére, ezért növelnék a középiskolai felvételiben a természettudomány és informatika súlyát.
Emellett a szakértők fontosnak tartják még a duális képzés erősítését, valamint a digitális tananyagok fejlesztését.
Ami a felsőoktatást illeti, a kutatók megállapítják, hogy
nálunk nemcsak az uniós átlagtól (39 százalék), hanem a régiós országokétól (például a szlovák 35 százaléktól) is elmarad a felsőfokú végzettségűek aránya (30 százalék).
Ezért az erre fordított állami kiadások GDP-arányos szintjét 0,8 százalékról 1,3 százalékra kell növelni,
így a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya elérheti a 40 százalékot a 25-34 éves korosztályban.
Nemcsak állami forrásból lenne szükség több pénzre, hanem a magántőkét is jobban bevonnák a hazai felsőoktatásba életébe. A tanulmány ezt úgy fogalmazza meg, hogy be kell csatornázni a piaci igényeket és a magántőkét is az oktatásba. A magyar egyetemek nemzetközi elismertségének növelését szolgálja a kettős diploma programok támogatása, de
nagy szükség lenne a kollégiumi férőhelyek számának növelésére is.
Erősítenék a tanulmányi eredménytől függő ösztöndíj-rendszert is, és javítanák a felsőoktatási intézmények infrastruktúráját és felszereltségét. A szakértők annyira fontosnak tartják a természettudományos tárgyakat, hogy az oktatási színvonal emelését szorgalmazzák, sőt, bevezetnék a matematikán felüli, kötelező természettudományos érettségit is.
