Dermesztően sokba kerül összegyűjteni a veszélyes űrszemetet

33985633 - space junk orbiting around earth - conceptual of pollution around our planet (texture map for 3d furnished by nasa - http://visibleearth.nasa.gov/)

Egyre növekvő problémát jelent az ember világűrrel kapcsolatos tevékenységei során keletkező űrszemét. A probléma nem pusztán elvi vagy teoretikus, hanem nagyon is gyakorlatias vonatkozású: a bolygó körüli pályára állított, ember alkotta tárgyak száma döbbenetes ütemben nő, amivel arányosan növekszik az ott keringő, feleslegessé váló dolgoké is. Ezek pedig akár a közeljövő Hold-, illetve Mars-misszióinak tervezését is befolyásolhatják, bonyolultabbá és költségesebbé téve azokat.

Nincs vége a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) kapcsolódó orosz Szojuz űrhajó kálváriájának. Ahogy az Origo megírta, az űrjármű felé a közelmúltban azért fordult nagy figyelem, mert apró lyukat találtak a burkolatán. A sérülést elsőként egy mikrometeor becsapódásának tulajdonították, és függetlenül attól, hogy azóta egyre valószínűbb a szándékosság és az emberi felelősség az ügyben, az eset rámutat arra, nagyon komolyan kell venni az űrobjektumok veszélyességének kérdését. Ezt a problémát pedig a sokszorosára növeli a Földről felküldött űrobjektumok számának sokasodása.

Az űr meghódításának eddigi évtizedeiben teleszemetelték az orbitális pályát, takarítása viszont egyre kevésbé halogatható 123RF

Űrszemét-gyűrű veszi körbe a bolygót

Az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA nyilvántartásai alapján, több mint 500 ezer darabra tehető a Föld körüli pályán keringő, földi eredetű űrkacatok száma. Ebben a hatalmas mennyiségű hulladékban kisebb tárgyak éppúgy találhatók, mint hasznavehetetlenné vált komplett műholdak, rakétahajtóművek, és a korábban űrsétákat végző asztronauták egyes felszerelési tárgyai.

Az Európai Űrügynökség idén januárban közzétett összesítése pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy több mint 29 ezer, 10 centiméternél nagyobb objektum kering a bolygó körül.

Az európai nyilvántartás szerint továbbá 750 ezer, 1 és 10 centiméter közötti nagyságú tárggyal, és 166 millió, 1 milliméter és 1 centiméteres nagyságú aprócska objektummal kell még emellett számolni.

Maholo to @amoscon for putting on such an informative #AMOS2018 last week. Astroscale was pleased to be a part of this important dialogue on SSA, space debris, and in-orbit activity! pic.twitter.com/MliheQaHG2

— ASTROSCALE (@ASTROSCALE_) 2018. szeptember 18.

Mindennek jelentősége óriási, hiszen az űrrepülők számára akár már néhány centiméteres objektumok becsapódása is, körülményektől függően, veszélyes lehet. A Szojuz kapcsán ugyan nem űrszemétre, hanem meteoritra gyanakodtak elsőként, ám úgy vélték, egy parányi darab volt az, ami kilyukasztotta az űrhajó burkolatát, hogy ott szökni kezdjen az oxigén.

Egyes űrobjektumok akár 8 kilométeres másodpercenkénti sebességet is elérve keringenek a bolygó körül. Még egy kisebb darab becsapódása is elegendő lehet ahhoz, hogy tönkrevágjon egy műholdat"

- mondja David Ball, az ausztráliai Space Environment Research Center ügyvezetője az űrütközések jelentőségéről.

Az elmúlt 5-7 évben mintegy 2 ezer űrvállalkozásról szereztünk tudomást. A terveik pedig ambiciózusak.

A következő 5-10 évben 10 és 20 ezer közötti számban szeretnének műholdakat felbocsátani.

Ez exponenciálisan megnöveli a nagyobb méretű űrobjektumok számát az űrben" - ezt már Nobu Okada, az Astroscale alapító-ügyvezetője mondta a CNBC-nek a kínai Tiencsin városában zajló, a feltörekvő, innovatív vállalatok számára szervezett Világgazdasági Fórumon.

@ASTROSCALE_ and #SpaceDebris were featured in @Nikkei. How to shape a regulatory framework? https://t.co/FDyZO4lfLepic.twitter.com/JFXTHU32Ae

— ASTROSCALE (@ASTROSCALE_) 2018. július 29.

El kell azokat égetni

Az Astroscale újszerű, innovatív megoldáson dolgozik az űrszemét eltakarítása érdekében. A cég olyan, közelebbről egyelőre meg nem nevezett megoldást fejleszt, mely képes arra, hogy orbitális pályán mozogva felismerje és azonosítsa az űrsiklókra veszélyes szemetet, befogja azokat, majd a légkörbe visszatérve, lényegében hagyja, hogy azok elégjenek. A technológiát elsősorban a nagyobb méretű objektumoknál, űrroncsoknál (például régi műholdak) alkalmaznák.

S hogy mennyibe kerül az, hogy megtisztítsák az űrterepet a jövő Hold- és Mars-utazásai számára?

Okada azt mondja, dolgoznak azon, hogy minél olcsóbb legyen az orbitális pálya nagytakarítása, de jelenleg úgy számolnak, hogy egyetlen befogás és légköri elégetés költsége - az űrroncs nagyságától és rengeteg egyéb külső körülménytől függően -

100 és 500 millió dollár közé esik.

Azaz akár 20 vagy 130 milliárd forintba is kerülhet az, hogy semlegesítsenek egy igazán veszélyes űrszeméttárgyat.

Egyelőre nem tudni, mikor próbálnák ki a megoldást élesben, űrbéli környezetben.

Nem az Astroscale az egyetlen cég, amely űrbéli szeméttelenítési technológiákat fejleszt. Surrey Egyetem Űrközpontjának munkatársai az Airbus mérnökeivel közösen, egy olyan űrjárművet fejlesztettek ki, amely az ISS-ről indulva, orbitális pályán, a nagyobb objektumok mellett elhaladva és azokat lényegében a szigonyágyú elvén befogva vontatná el az útból.

A projektet az EU is támogatja, a megoldás tesztelése a napokban kezdődött. A megfelelő előkészítési munkálatok után, a tesztek októberben indulhatnak meg és a tervek szerint jövő márciusban fejeződnek be. A többlépcsős tesztelés utolsó fázisában a cél az, hogy a befogott műholdat az űrjármű megfelelő sebességgel "kirántsa" az orbitális pályáról, és az a Föld légkörében megsemmisüljön.

Ez a megoldás sem ígérkezik ugyanakkor olcsónak. Guglielmo Aglietti, az űrközpont igazgatója elárulta, csak a tesztküldetések földi előkészítő munkálatai közel 5 és fél millió euróba (mintegy 20 millió dollárba, azaz több mint 500 millió forintba) kerülnek.