Az energiatárolásban jelenleg megkerülhetetlen szerep jut a lítiumnak, a „fehér petróleumnak”. Elegendő csak a mobiltelefonokban, elektromos autókban működő lítium-ion technológiájú akkumulátorokra gondolni. Az Oilprice azonban arról ír, könnyen lehet, hogy a jövő energiatárolási technológiái a periódusos rendszer 23-as számú eleme, a vanádium körül fognak forogni.

Az előrejelzések szerint, 2025-re a lítium-ion akkumulátorok és elemek piacának globális teljesítménye eléri a 94 milliárd dollárt, sokszorosára növekedve a mostani értéknek. Egyesek ugyanakkor úgy vélik, az energiatárolás szent grálja valójában a vanádium.

Ezt arra alapozzák, hogy a vanádium számos tekintetben előnyösebb tulajdonságokkal bír, mint a lítium. Például képes arra, hogy az energiát hosszabb ideig tárolja, valamint a vanádium - ellentétben a lítiummal - az idő múlásával sem „fárad el”. Azaz a vanádiumtelepek jóval többször újrarölthetők a jövőben, mint a most általánosan használt lítium-ion akkumulárok.

A számítások szerint hosszabb távon olcsóbbak lesznek a most még csak csekély mértékben alkalmazott vanádiumrendszerek, mint a lítiumos megoldások.

Vanádiumkitermelés BrazíliábanForrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

A vanádium ráadásul az acél egyik jó ötvözője. Manapság a vanádium az autók 43 százalékában található meg. 2025-re várhatóan ez 85 százalékra emelkedik, köszönhetően rugalmasságának és az acélnál könnyebb súlyának.

De ha ilyen előnyös a vanádium, mi hiányzik az elterjedéséhez?

A lítium-ion technológiák mellett egyelőre az szól, hogy a lítium hozzáférhetősége - a nehézségek ellenére is - viszonylag folyamatos. A Bloomberg pedig arról ír, nagyjából egy évtizedes távlatban is látható, hogy milyen nagymértékben váltak olcsóbbá a lítiumtelepek az elterjedtségükkel és a technológia fejlődésével.

Mindez azonban véges folyamat. Az elemzői számítások szerint, a lítiumos megoldásoknál 2025-re az egy kilowattóra teljesítmény költsége 100 dollárra zuhan le (egy évtizede nagyjából a tízszerese volt ennek). Ott viszont valószínűleg meg is áll, és nem lesz képes csökkenésre. A vanádium ismertségének és alkalmazásának növekedésével azonban ezeknek a telepeknek ennél olcsóbb lehet az ára.

A Föld vanádiumtartalékainak jelentős része egyelőre kiaknázatlan.

Dél-Korea, Kína, Európa, és az USA is foglalkozik feltáró munkákkal, ám vanádiumból egyelőre jóval kevesebb van, mint lítiumból.

Olyannyira, hogy az USA-nak például nincs is abból stratégiai tartaléka. Annak ellenére sem, hogy a Fehér Ház jelenleg érvényes irányelvei mentén, a vanádium az ország 35, gazdasági és nemzetbiztonsági szempontból is kulcsfontosságú nyersanyagának egyike.

Folyik a munka a bányábanForrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

Az ország területén jelenleg alig néhány kisvállalat foglalkozik a saját készletek kitermeléssel, egyikőjük egy 49 millió dollár értékűre becsült lelőlehelyen, amely volumenében jelentősnek mondható.

A Mining.com riportjából pedig kiderül, az Egyesült Államok energiatárolási piacának mindössze alig 5 százalékát adták a tavalyi év első felében a vanádiumos megoldások.

Mindez azonban a jövőben megváltozhat. A líitium-ion technológia eltérő megoldást jelent, mint a vanádiumos, és noha az utóbbiaknál most még átlagosan 500 dollárba kerül egy kilowattóra energia, a várakozások szerint a vanádiumra épülő energiatároló rendszereknél 2020-ra 150 dollárra fog lemenni ez a költség.