Nagyszabású vasúti fejlesztésről döntöttek a visegrádi négyek

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Soft Flow Hungary Kft. kutatási és fejlesztési központjának alapkőletételén Pécsen

A Budapest-Pozsony-Brno-Varsó gyorsvasúti összeköttetés megteremtése a visegrádi négyek közös politikai akarata – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar közmédiának nyilatkozva a szlovákiai Csorbatón miután a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) közlekedési ügyekért felelős minisztereivel tárgyalt. Az új vasúti fejlesztésről együttműködési nyilatkozatot is aláírtak a résztvevők.

Azt a döntést hoztuk közösen, hogy a V4-ek fővárosai és nagyvárosai között egy gyorsvasút összeköttetést hozunk létre, Budapest-Pozsony-Brno-Varsó útvonalon

- mondta Szijjártó Péter, rámutatva: a döntés mind a négy ország politikai akaratával találkozik. Hozzátette:

már ezen a héten kiírják a közbeszerzési eljárást a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, novemberben pedig összeül az a négyoldalú munkacsoport, amelynek az a feladata, hogy a megvalósítási tanulmányok alakítását a politikai döntések keretei között tartsa.

A magyar diplomácia vezetője szerint körülbelül fél évig tart, amíg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárások lezajlanak, attól számítva pedig másfél-két évet vesz majd igénybe a szakmai munka. Hozzátette: szerettük volna, ha ez gyorsabban megy, de a partnereink azt kérték, hogy ezt az időt hagyjuk meg, tekintettel a vasúti szakasz hosszára.

Politikai döntés született arról is, hogy a gyorsvasúti összeköttetés megteremtéséhez egy teljesen új, legalább óránkénti 250 kilométeres sebességet lehetővé tevő, kétvágányú vasúti pálya megépítése szükséges.

A tervek szerint a megépítendő új vonalon közlekedő gyorsvasúti szerelvények csak az érintett országok fővárosaiban, illetve Csehország esetében Brnóban állnak majd meg.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Forrás: MTI/Sóki Tamás

Szijjártó Péter a projekt finanszírozására vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: a hétfői találkozón részt vettek az Európai Beruházási Bank (EBB) képviselői is, akik érdeklődnek a projekt iránt. Megjegyezte, az EBB eddig is sok vasúti beruházást finanszírozott, ám 2008 óta ezeknek eddig csupán kevesebb, mint 14 százaléka volt közép-európai.

Itt az ideje, hogy Közép-Európa is jobban kihasználja az EBB idevonatkozó forráslehívási lehetőségét, de látni kell, hogy itt nem támogatásról hanem hitelről van szó, tehát abban maradtunk, hogy a pénzügyi források tekintetében a versenyt tekintjük irányadónak

- mutatott rá a magyar diplomácia vezetője, aki szerint nemzetközi finanszírozási intézmények hitelajánlatait is megvizsgálják majd. Hozzátette: a projektet „tipikusan visegrádi” beruházásként kezelik, és a megvalósításához szükséges forrásokról is együtt akarnak tárgyalni a V4-ek.

A találkozó végén az új vasúti beruházásról együttműködési nyilatkozatot is aláírtak a résztvevők, ebben a gyorsvasúti összeköttetést a közúti és a légi közlekedésnek valós alternatívát állító megoldásként nevesítik. Szijjártó Péter a tárgyalásnapot lezáró sajtótájékoztatón rámutatott:

Közép-Európában nagyon ritkák az észak-déli irányú infrastruktúrák és szűkösek a határátkelési lehetőségek is.

Mint mondta:

ezeket a versenyhátrányokat mielőbb orvosolni kell, amihez nagyban hozzájárul majd a stratégiai fontosságú új vasúti összekötetés, amivel újabb visegrádi sikertörténetet írunk majd.

Dan Tok cseh közlekedésügyi miniszter ugyancsak stratégiai fontosságúnak nevezte a tervbe vett új vasúti összeköttetést, rámutatva, hogy ez a V4-es partnereket köti össze. Leszögezte: a megvalósításnak mihamarabb el kell kezdődnie. Andzej Adamczyk, az infrastruktúráért felelős lengyel miniszter rendkívül örömtelinek nevezte, hogy egy újabb kapocs jön létre a négy ország között a vasútvonal által, amely valós konkurenciát jelent majd a légi közlekedésnek.

Érsek Árpád szlovák közlekedésügyi miniszter a nap témáit foglalta össze:

a vasúti fejlesztésen kívül tárgyaltak a közúti fuvarozók helyzetéről, a Via Carpatia közúti infrastruktúra fejlesztésről, valamint néhány, a közös határokon épített, de már használaton kívül lévő épület szanálásáról is.