Vajon mi a hasonlóság Velence városa és a világ 15 repülőtere között?

2018.10.01. 20:31

Ugyanaz a veszély lóg Damoklész kardjaként a világ nagy repülőtereinek egy része felett, mint amely - például - az olaszországi Velence világhírű városa felett is. Ez pedig nem más, mint a természet ereje. A globális felmelegedés miatt is emelkedő tengervíz-szint azzal fenyeget, hogy időről-időre víz alá kerül a nagy légikötők egy része, hasonlóan Velence óvárosához, hiszen a Szent Márk teret és környékét is többször elöntötte a tenger és az esővíz az elmúlt években. De az olyan hurrikánok, mint a Sandy és a Harvey, szintén komoly és drága problémát jelentenek az üzemeltetőknek.

Hongkong és Kína egyes repülőterei éppúgy veszélyben vannak, mint Észak-Amerika hasonló célú létesítményei. De a japán Kansai Nemzetközi Repüléren - Oszakához közel - a brutális Jebi-tájfun okozott komoly károkat. Tavaly augusztusban pedig a Harvey hurrikánnak köszönhetően, szó szerint víz alá került a West Houston repülőtér Texasban, annyira, hogy a repülők parkolóhelyeit és a gurulópályák egy részét, egyetlen összefüggő vízréteg borította.

A La Guardia reptér: a víz veszélyébenForrás: AFP/2018 Getty Images/John Moore

A Reuters megjegyzi, hogy a világ 50 legforgalmasabb repülőtere közül 15 kevesebb, mint 30 lábbal épült csak a tenger szintje fölé (1 láb = 30.48 cm). Így ezek különösen kitettek a klímaváltozás hatásainak.

A Fitch Solutions szakértői szerint, a katasztrófák mind a biztosítók, mind a befektetők számára fenyegetést jelentenek.

A becslések szerint globálisan jelenleg mintegy 262 milliárd dollár értékben zajlanak repülőterekkel kapcsolatos fejlesztések, bővítések.

Így a természeti csapásoknak kitett anyagi javak értéke egyre nagyobb lesz.

A Maldív-szigetek egyikén nemrég kínai pénzből megépült új kifutópálya: hiába tervezték óriásira teherbírását, a víz elönthetiForrás:AFP/ Imaginechina/Pan zhiwang

A természeti csapásoknak, viharoknak már a közvetlen kárhatásuk is óriási. A Sandy miatt tavaly 17 ezer légi járatot kellett törölni, a légitársaságok világszerte 500 millió dolláros bevételkiesést szenvedtek el az Eurocontrol adatai szerint. 

A közvetlen károkon túl, a katasztrófáknak hosszabb távú, súlyosabb hatásaik lehetnek, mert a védekezés költségei jelentős ráfordításokat jelentenek a főként állami tulajdonban és befektetési alapok - például nyugdíjalapok - tulajdonában lévő repülőtereknél.

Csak a Moody's-nak 174 milliárd dollárja nyugszik repülőterek működtetéséhez köthető alapokban.

Felvétel Izumisakai-ról, Oszaka prefektúrában, a Jebi tájfun szeptember eleji pusztítása utánForrás: AFP/The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Naoya Masuda

Vannak persze pozitív tapasztalatok is.

Várhatóan néhány héten belül átadják Isztambul új nemzetközi repülőterét. A világ egyik legnagyobb, a Fekete-tengernél épült légikikötőjének 12 milliárd dolláros költségébe belekalkulálták a tengervíz elleni védekezést is. Szingapúr esetében pedig a modellezés alapján, 2100-ra a tengerszint emelkedése eléri a 76 centimétert, ami komolyan veszélyezteti a Changi Airport-ot. Itt biztosan csak jelentős költséggel lehet a kifutópályákat megóvni a víztől. Az is biztosnak látszik, az új terminált csak jóval magasabban, méterekkel a tengerszint felett fogják felhúzni hozzá.

San Francisco süllyedő repülőterénél a védekezés - egy megvalósíthatósági tanulmány szerint - 383 millió dollárba kerül.

A szakértők egyetértenek abban, bármennyibe is kerül, a szükséges fejlesztéseket, elvezető csatornák építését, a kifutópályák megerősítését, minél hamarabb el kell kezdeni az érintett repülőtereken. Minél később történik meg, a költségek annál nagyobbak lesznek.