A kikötő, amely bedöntheti egy földrész legerősebb gazdaságát

2018.10.04. 20:33

A nyugat-afrikai Nigéria a Föld egyik legnagyobb olajtartalékának birtokosa, erre alapozva pedig - a korábbi húzóországnak számító Dél-Afrikai Köztársaságot is lekörözve - a kontinens legerősebb gazdaságát építette fel. Ám - ahogy az Africanews is írja - a fővárosa, Lagos kikötőjével kapcsolatos problémák az egész ország növekedését a mélybe ránthatják, hacsak nem tesznek valamit sürgősen azok megoldására.

Erodálódó, egyre rosszabb állapotú infrastruktúra, világviszonylatban is magas kikötőhasználati díjak, gyenge menedzsment, zsúfoltság és egyre lassabb munkafolyamatok: ezek a legfontosabb kifogások Lagos teherkikötőjének működése kapcsán.

A problémákat egyre több szállítmányozási vállalat és hajózási társaság jelzi, de úgy tűnik, egyelőre nincs egyértelmű koncepció azok megoldására.

Nigéria fejlődése meglehetősen kétarcú képet mutat. Fővárosa egyszerre mutatja egy dinamikus, a nyugati értelemben mind üzletiesebbé váló metropolisz képét, ahol viszont három emberből minden második a külvárosi szegénynegyedekben él. Lagost ezért - írja a Financial Times - gyakran az indiai Mumbaj tükörképének is nevezik.

Az Apapa nevű kikötői kerület Lagosban, a teljes komplexum egyik legfontosabb részeForrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

De az Origo beszámolt arról is, hogyan szorult a világ egyik legjelentősebb kőolajszállító országa importra a finomított nyersanyagból, a vizsgadíjakat felfaló óriáskígyóról, a több ezer fantomrendőr fizetése körüli skandallumról, és arról, hogy miközben szerte a világon hódítanak a megújuló energiák, ott szép csendben megépül minden idők legnagyobb olajfinomítója.

Most pedig a kikötői, különösen a fővárosi teherport kapcsán vannak súlyos gondok.

A helyi lap The Guardian már tavaly arról írt, hogy a lagosi kikötőkomplexum problémái az egész ország gazdaságát alááshatják.

Nigéria tengerhajózással kapcsolatos szektora a GDP 30 százalékát adja, melynek jelentős része Lagosban koncentrálódik. 

Az ország vámbevételeinek 80 százaléka itt keletkezik az importárukkal összefüggésben, a szövetsdégi kormány pedig évente még így is mintegy 222 milliárd nairát (nagyjából 173 milliárd forint) szed be az üzemeltetéshez kapcsolódó bevételekből, díjakból.

Halászok a kikötőben: egyre romlik a létesítmények infrastruktúrája, ami lassítja a feladatok elvégzésétForrás: AFP/Florian Plaucheur

Egyesek szerint ez az oka annak, hogy nem is fordít komoly erőfeszítéseket a hatalmas tengeri kapu jobb menedzselésére.

Az üzletemberek és a szállítmányozók pedig arról panaszkodnak, egyre lassabban tudják árujukat innen a szárazföldi célállomásokra eljuttatni.

A romló infrastruktúra és a szervezetlenség egyre lassabbá teszi a szükséges feladatok elvégzését.

Pedig Nigéria legfontosabb kikötője régiós, sőt, globális viszonylatban is az egyik legdrágább, ahogy egy tavalyi jelentés mutatja. Ugyanakkor annyira lassan lehet az árut onnan útnak indítani, hogy a befutástól számított 19-20 nap is eltelik addig - panaszkodik egy vállalkozó. Egy másik pedig elmondta: probléma az is, hogy miközben Lagos városa szédületes tempóban növekszik, az utak nem követik le ezt az ütemet, ami megnehezíti a fuvarozók dolgát.

Így például többe kerül a kikötőből az árut az ország távoli, északon fekvő Ikeja városába közúton szállítani, mint ugyanazt a mennyiséget Kína és Nigéria között tengeren.

A problémákról az elmúlt néhány évben már készültek beszámolók. A VentureAfrica például egy nagyobb összeállításban mutatja be azt, hogy a nigériai döntéshozóknak érdemes lenne komolyan venniük a jelzéseket. 

Már csak azért is, mert a környező régiós kikötők fejlődése mind inkább versenyképesebbé teszi azokat a fuvarozók szemében. Például Togo országában Lomé főváros kikötője képes akkora konténerhajók fogadására is, amekkorára Lagos már nem.

Egyre nagyobb a forgalom a kikitőben, a lassúsághoz viszont a szervezetlenség is hozzájárulForrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

Nigériában a kikitők működtetését felügyelő hatóság ígéretet tett a közelmúltban arra, hogy megvizsgálnak minden felvetést. Szóba jöhet további utak építése - ehhez kormányzati akarat is kell -, a mindennapi működés hatékonyabbá tétele, illetve a forgalom egy részének más kikötőbe terelése a túlterhelt Lagosból. Ez utóbbi azonban - jelezték - nem olyan egyszerű, hiszen nem mindegyik kikötő képes valamennyi típusú, eltérő merülési mélységű szállítóhajó fogadására.

Egy néhány napos bejelentés szerint pedig, a kikötő egyik negyedéből kisebb uszályokon fogják az árut a partra tenni, melyhez a járműveket a kereskedésben érdekelt kínai cég biztosítja. A döntés indoklásában olvasható: így akarják megkerülni az áru kikötői veszteglését, amit a túltelítettség miatt amúgy elszenvedniük kellene.