Újabb nő került a világ pénzügyeinek irányítói közé

Gita Gopinath
Gita Gopinath
Vágólapra másolva!
Újabb olyan pozíció került női kézbe, amire korábban még nem volt példa: ezúttal az IMF főközgazdászának neveztek ki egy indiai közgazdásznőt. Egy friss elemzés azt vizsgálja, vajon mennyire emelkedett a nők befolyása és a női cégvezetők aránya hazánkban és külföldön.
Vágólapra másolva!

Az IMF új főközgazdásza Gita Gopinath lesz a jövő évtől. Az indiai származású közgazdásznő jelenleg a Harvard Egyetemen tanít nemzetközi tanulmányokat és közgazdaságtant. Gopinath kutatásai a makrogazdaságra és a nemzetközi pénzügyekre összpontosítanak, beleértve az árfolyamokat, a kereskedelmet, a tőkeáramlást, a termelékenységet és az adósságokat. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója szerint Gita Gopinath a világ kiemelkedő közgazdászai közé tartozik.

A női szerepek rengeteget változtak az elmúlt évtizedek során, és sok tekintetben a társadalom még nem jutott el odáig, hogy utolérje önmagát és a helyén kezelje a változásokat.

A Növekedés.hu idézi az Európai Bizottság felmérését, amely szerint például 78 százalék gondolja úgy ma Magyarországon, hogy a nők legfontosabb feladata az otthonról és a családról való gondoskodás.

Gita Gopinath, az IMF új főközgazdásza Forrás: AFP/Eric Piermont

Hozzá kell tenni ugyanakkor: világszerte folyamatos törekvéseket lehet látni arra vonatkozóan, hogy a nők minél fontosabb szerepeket töltsenek be.

  • Több felmérés is arra mutat példát, hogy azok a cégek, ahol magasabb a női felsővezetők aránya, nagyobb bevételt könyvelhetnek el, és kisebb arányban keverednek bírósági ügyekbe.
  • Kaliforniában például női kvótát vezetnek be a cégek az igazgatótanácsokra nézve: a cél, hogy 2021-re már 40 százalékos legyen a női vezetők aránya. Az augusztusban megszavazott törvény alapján minden nyílt körű részvénytársaság igazgatótanácsába kötelező legalább egy nőt felvenni az év végéig.
  • A kaliforniai törvénynek egy norvég jogszabály szolgált mintául: a skandináv országban 2008 óta van érvényben a 40 százalékos női kvóta. A norvég példát később más európai országok is követték, emellett pedig sok európai cég önszorgalomból vezetett be hasonló kvótákat, amelyek hatására 2008 óta több országban 4-5-szörösére növekedett a női felsővezetők száma.
  • Ami Magyarországot illeti, a vezetési gyakorlatokban nincs különbség férfi és női vezetők, vagy X, illetve Y generációs vezetők között.
  • Amerikában tavaly több nő szerzett doktori fokozatot, mint férfi.
  • A világ egyik vezető pénzügyi indexszolgáltatója szerint azok a vállalatok, amelyek kevesebb nőt alkalmaznak saját kapacitásaikhoz mérten, limitálják a tehetségekhez való hozzáférésüket.
  • A női munkavállalókat magas számban alkalmazó cégek intelligens tehetségmenedzsment hozzáállást mutatnak. Ez a nemi egyenlőség mellett hozzájárul a produktivitáshoz és a gazdasági növekedéshez is.
  • A női vezetők szerepét a Bisnode Index of Women Influence – BIWI – segítségével lehet meghatározni. Kontinensünkön Magyarországon van a második legnagyobb befolyásuk a nőknek. Hazánkat a rangsorban Ausztria, Németország majd Lengyelország és Horvátország követi, míg a legutolsó helyen Csehország szerepel.
  • A munkaerőpiacon jóval kisebb a küldetéstudat, ami a Harvard, a Princeton és a Chicago Egyetem felmérései alapján inkább egyfajta védekezési mechanizmus a nők részéről, akik attól félnek, hogy a törekvéseik negatívan befolyásolják az emberi kapcsolataikat. Ezért alacsonyabb bérért, de ugyanolyan feltételek mellett vállalnák azt a munkát, amit a férfiak magasabb összegért végeznének
  • Más kutatások is támogatják azt az elképzelést, hogy a női cégvezetők jelenléte vagy hiánya tükrözi a cég általános hozzáállását a tehetségekhez. Azok a cégek, amelyek állandó női vezetőkkel rendelkeznek, a saját iparágukon belül a legmagasabb alkalmazotti termelékenységi növekedést produkálják más vizsgált csoporthoz képest.