Nem változott az alapkamat

Debrecen, 2016. január 4. A megújított húszezer és tízezer forintos bankjegy részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Nem módosított az alapkamat 0,9 százalékos szintjén a Monetáris Tanács keddi ülésén, és a kamatfolyosó sem változott - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az egynapos jegybanki fedezett hitel és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt. A jegybanki alapkamat 2016. május 25-e óta áll ezen a szinten. A kamattartás megfelelt a várakozásoknak.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizálására, amelynek megkezdése az inflációs kilátások függvénye - közölte a testület a kamatdöntést követően. Jelezték: az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható, aminek biztosítása érdekében a tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének és a laza monetáris kondícióknak a fenntartása szükséges.

Noha az infláció szeptemberben 3,6 százalékra emelkedett, ezt a monetáris politika által nem befolyásolható üzemanyagárak, idényáras élelmiszerek, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése okozta, míg a 2,4 százalékos maginfláció továbbra sem utal érdemi árnyomásra. Mindezek hatására a Takarékbank elemzése szerint

a következő hónapokban a Monetáris Tanács „átnézhet"az infláción, így rövid távon nem szükséges szigorítani a monetáris kondíciókon.

A jegybank előrejelzése szerint 2019 közepétől érhető el tartósan a 3 százalékos inflációs cél, ezért a Monetáris Tanács megítélése szerint a laza monetáris kondíciók fenntartására továbbra is szükség van, azonban a közelmúltban már jelezték, hogy 5-8 negyedéves időhorizonton ez már nem lesz fenntartható. Ennek érdekében a legutóbbi ülésén

a Monetáris Tanács döntött az eszköztár átalakításáról, így a 3 hónapos betét 2018. végéig megszűnik, a jegybanki alapkamat pedig a kötelező tartalékra és a preferenciális betétre vonatkozik a jövőben.

Előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat. A Monetáris Tanács az idei év végéig ugyancsak kivezeti a monetáris politikai célú IRS-eszköz és jelzáloglevél-vásárlási programot. Annak érdekében, hogy a kkv-hitelezés során is erősödjön a fix hitelezés részaránya, bevezetésre kerül a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix), amelynek keretében kibocsátásra kerülő likviditást az MNB alapkamaton kamatozó preferenciális betéti konstrukcióval sterilizálja. Az NHP fix konstrukció 2019 elején indul 1000 milliárd forintos keretösszeggel.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

Az elmúlt hónapokban az amerikai hozamok emelkedése, különböző geopolitikai és politikai kockázatok erősödése, valamint egyes feltörekvő piacok – különösen az argentin és török – látványos turbulenciáinak hatására tőkekivonás kezdődött a feltörekvő piacokról, ami érintette a hazai piacokat is. Emiatt jelentősen gyengült a forint, emelkedtek a bankközi és állampapír piaci hozamok, különösen a hosszú oldalon, érdemben emelkedtek a kockázati felárak.

Mivel a hazai piacok legutóbbi mozgásai fundamentálisan nem támaszthatóak alá, a devizahitelek pedig már nem okoznak kockázatokat, miközben az állam devizaadóssága is csökkent, az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti gyengülés.

A forint gyengülése párhuzamosan az olajárak emelkedésével ugyanakkor támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében. A határidős kamatlábak a kamatok emelkedését, a nem hagyományos monetáris eszközök viszonylag gyors ütemű kivezetését, valamint a kamatok emelését árazzák, de feltehetően előbb-utóbb lefelé korrigálhatnak.

A monetáris kondíciók szigorítására a jövő év közepéig a Takarékbank részéről nem számítanak, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, egyrészt a forintlikviditást nyújtó swapállomány szűkítésével, másrészt az egynapos kamatok (kamatfolyosó) lassú emelésével,

majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 közepéig változatlan maradhat.

A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, mivel a Fed fokozatosan folytathatja a kamatemeléseket, míg idén decemberig folytatódik az EKB eszközvásárlási programja havi 15 milliárd eurós összeggel, azonban az EKB kamatemelésére 2019 második feléig nem lehet számítani.