Kellenek-e HR szakemberek a robotok és a mesterséges intelligencia korában?

2018.10.17. 12:24

A HR Fest alkalmából beszélgettünk Tóth Gergellyel, a rendezvény alapítójával, aki arról beszélt az Origónak, hogyan változtatja meg a digitalizáció a HR szakemberek munkáját, valamint arról, hogy mi hívta életre a rendezvényt és milyen veszélyek fenyegetik ezt a szakmát a közeljövőben.

Miért fontos a HR fesztivál?

Azért hoztuk létre a HR fesztivált, hogy megmutassuk mindenkinek, a HR az unalmas személyzetis feladatból már már a cég egyik legizgalmasabb feladatává vállt. Ennek a legmeghatározóbb oka a technológiai fejlődés. Egyre gyorsabb az üzleti élet üteme, a változás lassan állandóvá vállik, és olyan területekről is érkezhet kihívás a vállaltok számára, amit pár éve még nem is tartottak figyelemre érdemesnek.

illusztrációForrás: Getty Images/BraunS/Brauns

Ezek a folyamtok minden iparágban más ütemben jeletkeznek, a technológiai szektorban a legnagyobb a nyomás, de nincs olyan cég, akármilyen hagyományos piacon is legyen, amire nincsenek hatással. Változnak a munkavállalók is, a Z generáció belép a munkaerőpiacra, teljesen más látásmóddal, mint a mai 20-30 évvel idősebb vezetők, vagy akár a HR-esek egy része.

Mindez radikálisan átformálta a HR szerepét, egyszerű adminisztrátorból mára a cég túlélésének egyik kulcsszereplőjévé téve a HR vezetőt. Egyrészt ez egy szuper izgalmas folyamat, amit szeretnénk megmutatni a többi üzleti vezetőnek.

Másrészt, ez komoly kihívás elé állítja a mai HR vezetőket.

 

illusztrációForrás: Getty Images/iStockphoto/Diego Cervo/Diego Cervo

A HR jelenlegi legégetőbb problémája a munkaerőhiány. Ez olyan mértékű bizonyos iparágakban, hogy a cégvezetők legnagyobb problémája lett. Ez is segít abban, hogy a HR fontossága megnőjön, és a cégvezetés más szemmel tekintsen a régebben csak HR-esnek minősített problémákra. A rendezvényre a HR szakemberek mellett sok CEO-t, és nem HR-es üzleti vezetőt is elhívunk. Szeretnénk ha ők is látnák merre megy a HR, megértenék, hogy a szervezet felépítése, munkaerő, elkötelezettség már nem csak a HR-es dolga.

Hogyan alakulhat át a HR szakma a jövőben?

A technológia fejlődés, az appok, a munkaerőhiány, a Z generáció – sok tényező alakítja most a HR szakmát. Mégis, a legnagyobb átalakulás szerintem amiatt van, hogy változik a kérdésre adott válasz:
kinek is a feladata egy cégben a HR? Régen egyértelmű volt a válasz: a HR feladata a HR osztályé. Mára viszont ez egyre kevésbbé van így, és egyre több szervezet belátja, a HR az egész cég, főleg a vezetők feladata.

illusztrácóForrás: 123RF

Míg régebben a HR egy szolgáltató, adminisztratív, és végrehajtó szerepet töltött be, mára a változás, és a hosszú távú stratégia motorja kezd lenni. A munkaerő tervezés, üres pozíciók betöltése, az elkötelezettség növelése nagyságrendekkel fontosabb lett, mint eddig bármikor. Sokan azt mondják, a HR eltűnik. Egy része automatizálódik, eltűnnek a munkaügyises, helyüket átveszi a mesterséges intelligencia.

A HR feladatainak másik részét, a cégkultúrát, munkaerő tervezést pedig egyre inkább átveszi a CEO, és a teljes menedzsment.

Szerintem a sikeres – és túlélő HR vezetőknek a jövőben egyfajta változás menedzserként az lesz a feladatuk, hogy a szervezet, annak vezetői készen álljanak az állandó változásra. Tudatában legyenek annak, hogy a változásra adott szervezeti válaszok is az ő feladatuk, nem tudják azt ledelegálni egy területnek. Ez a szerep más lesz mint a mostani, sokkal előremutatóbb, stratégiaibb, inspiratívabb. 

A mesterséges intelligencia miként változtatja meg ezt a területet? Ön szerint meddig lesz szükség humán beavatkozásra a HR területén?

A technológiai fejlődés okozta verseny kihívások mellett a technológia a HR szakma bevett gyakorlatait is átalakítja. Ma már applikációk garmada áll a HR-esek rendelkezésére, hogy megkönnyítsék életüket. A videointerjú már szinte a múltnak tűnik azon megoldások mellett, amik már az interjú értékelését is elvégzik mesterséges intelligenciával, és 100 jelentkezőből már csak 5 vesz részt valódi emberrel folytatott interjún.

illusztrációForrás: Science Photo Library/MACROVECTOR / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Macrovector / Science Photo Libr

Az unalmas, papír alapú, lineáris önéletrajz egyre inkább a múltté, helyét komplex rendszerek veszik át, amelyek a rendelkezésre álló hatalmas adatmennyiségből kibányásszák, melyik munkavállaló lehet potenciálisan érdekes egy cégnek, milyen képességekkel rendelkezik, mik a mozgatórugói. Hálózatfigyelő robotok értékelik a munkatársak kontribúcióját, és egész cégeket húznak fel a teljesen forradalmian új, blockchain alapon működő szervezet strukturálásra.

De léteznek olyan programok is, amelyek a dolgozók ritmusát, adatait figyelve megállapítják, hogy kik esélyesek felmondani a következő fél évben, kik elégedetlenek. Mindemellett, a humán beavatkozásra még sokáig szükség lesz a HR területén. Megváltozik viszont annak módja, mert nagyobb szükség lesz rájuk rendszerszintű gondolkodásban, a piaci folyamatok megértésében, és a szervezeti felépítés megfelelő átalakításában.

Ön szerint miért van szükség HR szakemberekre?

A digitális átalakulás nagyon erőteljesen megváltoztatja a cégek piaci helyetét. Erre nagyon radikális szervezeti változással kell sokszor reagálni. Olyan változással, ami sokszor radikálisan átalakítja a kialakult status quo-t. Hogy kik főnökök, mi a hierachia, számít-e a diploma, számít-e a cégnél eltöltött évek, be kell-e jönni a munkahelyre, hol a munka határa, hol kezdődik a magánélet? Ezek egyenként is nagyon nehéz, és potenciálisan konfliktusokkal teli kérdések.

Manapság egyre több szervezetnek kell egyre több ilyen kérdéssel egyszerre megküzdenie. Ráadásul egy szuper gyorsan változó üzleti környezetben jó HR szakemberek nélkül egy szervezetet ilyen kihívások mellett átalakítani, vezetni majdnem lehetetlen. A jó, modern HR szakemberekre tehát hatalmas az igény, és értékük a cég számára egyre nagyobb.

Hogyan befolyásolja egy dolgozó közösségi média tevékenysége a munkahelyi életét? Számít az mit teszünk a közösségi média oldalakon, figyelik ezt a munkáltatók?

Egyre nehezebb meghúzni a vonalat egy cég hivatalos kommunikációja, és a vállalat dolgozóinak kommunikációja között. A régebbi falak, amik mögé elbújtak azok a cégek, amelyek nem akarták a valódi céges kultúrájukat megmutatni, már leomlottak. Ma már nagyon könnyű a közösségi média felületeken perceken belül találni egy ismerőst, aki adott cégnél dolgozik, vagy aki ismer valakit, aki ott dolgozik. És onnantól nincs titok.

illusztrációForrás: Getty Images/iStockphoto/shironosov/Shironosov

Én abban hiszek, hogy ez oda vezet, hogy a cégek egyre őszintébbek lesznek a belső kommunikációjukban, és a külsőben is. Ahelyett, hogy elkendőznék a hibáikat, és minenki díjnyertes, szuper inspiratív, őrültvidám dolgozókkal rendelkező cégeket mutatna be – amiről tudjuk hogy úgysem teljesen igaz – egyre többen fogják megmutatni a valódi arcukat. Ami kicsit káoszos akár, de nagyon vidám. Vagy szuper leszabályozott, de nagyon jól fizet.

És mindenki eldönti majd melyik szimpatikusabb. Ha így lesz, akkor már egyre kevésbbé lesz fontos, hogy mit mond egy munkavállaló a cégről a privát oldalán, hiszen nem titok a cég kevésbbé tökéletes oldala sem. És a munkavállaló sem kell, hogy elrejtse véleményét - hiszen azzal együtt is kell a cégnek.

Mik a leggyakoribb konfliktusok egy munkahelye, amit a HR-eseknek kell megoldaniuk?

A legnagyobb konfliktusokat most szerintem a munkaerő hiány, és a Z generáció belépése okozza a szervezetekben. A kettő összefügg, és erősíti egymást. Rá vannak kényszerítve a szervezetek, hogy többet fizessenek a belépő Z generációs munkatársaknak, mint amennyit eddig fizettek egy belépő munkatársnak. Ez komoly bérfeszültségeket kelt, hiszen a cégben régóta dolgozók igazságtalannak találják, ha egy fiatal annyit, vagy akár többet keres mint ők.