Ezt még az év végéig érdemes meglépniük a cégeknek

2018.10.25. 17:54

Egyes dolgozói juttatások adózásának jövő év január 1-től életbe lépő változása arra ösztönözheti a cégeket, hogy felülvizsgálják és újrakössék az idén még adómentesen megköthető kockázati életbiztosításokat munkavállalóik részére, akár akkor is, ha a biztosítási évforduló ideje még nem jött el. Az Origo által megkérdezett szakértő azonban arra számít, hogy az adózás változásától függetlenül is népszerű marad ez a munkáltatói juttatási forma, részben azért is, mert most már maguk a munkavállalók is kedvelik és keresik is az állásváltoztatások során.

Mint az Üzletrészen is írtunk róla korábban, a MABISZ sajtóközleményében is hivatkozott kutatás szerint a kockázati biztosítás egyre népszerűbb: míg 2015-ben a válaszadók csupán 13 százaléka kínált biztosítást a fix, illetve választható juttatási rendszerében, ez az arány 2016-ban 18 százalékos volt, 2017-ben pedig már 27 százalékra ugrott. Szakértők szerint ma mintegy másfél-két millió munkavállalónak van ilyen csoportos biztosítása Magyarországon. Ezek a védelmek korábban kisebb összegekre szóltak, de mostanában az igények megnövekedésével elindultak felfelé.

Az Origó által megkérdezett Oláh Attila, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Egészség-, baleset- és kockázatelbírálói tagozatának elnöke szerint ezekből a számokból is látható, hogy a kockázati biztosítás jelentős népszerűségnek örvend, amit az adóváltozás remélhetőleg nem fog derékba törni. Azért is lehet ebben bízni, mert ez ma már egy megszokott és a munkavállalók által is igényelt szolgáltatás, hiszen a munkáltató ezen a biztosításon keresztül tud egy nagyobb összeget fizetni a munkavállalójának baleset vagy haláleset, illetve kórházi vagy táppénz kiegészítés esetén.

Másrészt a múltbeli dinamikus növekedést az árbevételek is alátámasztják. Szakértői becslések szerint a munkáltatói juttatásként adott egészségbiztosítások két három milliárd forintnyi értéket tettek ki korábban, most pedig már majdnem 13 milliárd forint az az összeg, amit a cégek erre szánnak.Ez a biztosítás béren kívüli juttatásnak minősül, így a cégek általában minden munkavállalójuk számára megvásárolják, amely mellé a dolgozók a saját cafeteria keretükből gyakran választható elemekkel tovább növelhetik a fedezetet. Nem csak a multik, hanem az állami cégek, és a kis- és középvállalkozások (kkv) is éltek ezzel a lehetőséggel az elmúlt években, többek között azért is, mert az álláskeresések során ma már maguk a munkavállalók kérdeznek rá erre a juttatásra. Sőt, az álláskeresők akár a korábbi bérük egy részéről is hajlandóak lemondani ezért, hiszen a biztosítás komoly költségekbe kerülő magánorvosi szűréseket, vizsgálatokat is tartalmaz, amelyet a saját pénztárcából fizetve már nem biztos, hogy ki tudnak gazdálkodni.

Ráadásul ezeken a csoportosan megkötött biztosításokon keresztül a munkavállalók olyan szolgáltatásokat vagy olyan biztosítási összegeket érhetnek el, amire ezen a díjszinten egyénileg, vagy családosan szerződve sincs lehetőség a piacon. Jellemzően 20-30 százalékkal drágábban köthetnek ilyen biztosítást magánszemélyként, ha pedig az orvosi vizsgálat vagy kérdőív további kockázatokat tár fel, akkor még magasabb áron juthatnak hozzá, ellentétben a munkahelyi csoportos biztosítással, ahol nincs orvosi vizsgálat a csatlakozáskor, így a munkáltató által fizetett díj sem függ a munkavállaló egészségi állapotától.

De Oláh Attila szerint nem csak a drágább díj, vagy a szűkebb egyéni piaci választék segítheti a céges biztosítások nagyobb arányú terjedését, hanem az a tény is, hogy a kockázati személybiztosítások szükségességéről egyénenként sokszor még mindig nehezebb meggyőzni az embereket, akárcsak a nyugdíjbiztosításról is. Még nyugaton, vagy az Egyesült Államokban is jellemzően a munkáltatókon keresztül jutnak el ezek az alap szolgáltatások a munkavállalókhoz.

Az adóváltozások ellenére nem várható a munkáltatói juttatásként adott kockázati biztosítások megszűnése a jövő évbenForrás: Getty Images/iStockphoto/© Rido/Ridofranz

A szakértő az Origo kérdésére, miszerint a biztosítók tartanak-e a munkáltatói kockázati biztosítások adózásának jövő évi változásától, kiemelte, hogy a jövő évi biztosításokat idén még az idei szabályokkal, tehát adómentesen köthetik meg a cégek. Ez akkor is igaz, ha az általában 1 éves biztosítási évforduló már átnyúlik a jövő évre, hiszen ezt most 2018 év végéig még felül lehet vizsgálni. A szakma azonban azt reméli, hogy mivel ez a biztosítás fellendülőben van, és sok cégnél már be van rögzítve kollektív szerződésbe, vagy a munkavállalók által kedvelt munkáltatói juttatások közé, a munkáltatók nem fogják tömegesen felmondani ezeket a biztosításokat pusztán az adóteher változása miatt. Legfeljebb olyan cégek akadnak majd, akik az adóteherrel csökkentett árú biztosítást választanak, így a költségeik nem növekednek az adóval.

Oláh Attila kiemelte, hogy a minimálbér 30 százalékán felüli összegű biztosítás eddig is egyes meghatározott juttatás szerint adózott, ez tehát nem ismeretlen a cégek egy része előtt most sem.

Akinél munkavállalóként mégis megszűnne a kockázati biztosítás a munkáltatói juttatások között, az - egyéni díjfizetéssel - vagy egy másik családtag hasonló meglévő munkáltatói biztosításához csatlakozhat, feltéve, hogy engedélyezik családtagok felvételét is, vagy választhat egy nem munkáltatói csoportos kockázati biztosítást a piacról. Köthet továbbá egyéni egészségbiztosítást is, mely havi 5-6 ezer forinttól akár 30-40 ezer forintig is választható attól függően, hogy a biztosított milyen és mennyi szolgáltatást, limitet, önrészt szeretne.

A biztosítás keretében a munkavállaló által igénybe vett magánorvosi szolgáltatások során minden esetben kötelező a szolgáltatónak számlát adnia, így a kockázati biztosítások keretében nyújtott magánegészségügyi szolgáltatások a szürkegazdaság fehérítéséhez is hozzájárulnak.

A cikk megjelenését a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) támogatta.