Soha nem látott eredményeket ért el még a második Orbán-kormány által meghirdetett keleti nyitás politikája, és ennek is köszönhető, hogy Magyarország lett Sanghajban, az első Kínai Nemzetközi Import Expó díszvendége. A rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmét a cégvezetőknek, hogy Magyarország büszke arra, hogy a Kínába irányuló export a régió országai közül nálunk a legmagasabb. 2017-ben megdőlt a Kínába irányuló magyar export rekordja, amikor is a kivitel összege meghaladta a 2,7 milliárd dollárt. A jövőben tovább fejlődhet az ázsiai nagyhatalom és Magyarország gazdasági együttműködése, egy nagy autóipari beruházás is érkezhet Kelet-Magyarországra.

Közép-Európa gazdasági növekedése kétszer nagyobb az európai átlagnál, amire Kína is felfigyelt – mondta Orbán Viktor kormányfő Sanghajban, az első Kínai Nemzetközi Import Expón. Felmerül a kérdés, hogy Magyarország hogyan került fel a sanghaji expóra meghívott „óriások” listájára. Szavai szerint a válasz Közép-Európa. Magyarország ugyanis nem csak magát képviseli: amikor Magyarország hangját hallják, a régiónk hangját hallják, azét a régióét, amely Európa növekedési motorjává vált – mondta a miniszterelnök. 

Orbán Viktor kormányfő beszédet mond Sanghajban, az első Kínai Nemzetközi Import Expón. A rendezvény díszvendége MagyarországForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A kormányfő elmondta, nagyra értékeli a kínai vállalatok magyarországi jelenlétét. Többet is megemlített közülük, például a Bank of Chinát – amely Budapesten hozta létre regionális központját –, továbbá a Huaweit és a Wanhuát. Magyarország büszke arra is, hogy a Kínába irányuló export a régió országai közül nála a legmagasabb: a magyar műszaki, gyógyszer- és élelmiszeripari termékek egyre nagyobb számban vannak jelen a kínai piacon – tette hozzá, majd rámutatott: a tavalyi, minden idők legjobb exportadatai után az idén eddig további 18 százalékos növekedés volt megfigyelhető a két ország közötti kereskedelemben.

Reálpolitikai döntés született

Orbán Viktor néhány éve úgy nyilatkozott, hogy a keleti nyitás reálpolitika, mert észre kell venni, hogy Ázsia felemelkedő országai fontos szereplői lesznek az európai gazdaságnak, és lehetnek a magyar gazdaságnak is, ha megfelelő a befektetési politikánk. Ez a politika érvényesül az adórendszer változásaiban, ahogy a külgazdasági kapcsolatépítésben is. persze lehet azt mondani, hogy Magyarország kicsi és elhanyagolható pont Kína szemében. Ez azonban tévútra vinne, mert hazánk Közép-Európával együtt kölcsönösen kedvező lehetőségeket kínálhat Pekingnek.

A magyar kormány valódi reálpolitikai döntést hozott, amikor meghirdette a nyitást a keleti országok felé. Magyarország ettől még az Európai Unió része, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a távol-keleti gazdaságok erőteljesebben bővülnek. Ez lökést ad a magyar teljesítmény fokozásához. Beszédes szám, hogy tavaly megdőlt a Kínába irányuló magyar export rekordja, amikor is a kivitel összege meghaladta a 2,7 milliárd dollárt – írta a Magyar Idők. 

A világ több jelentős vezetője is részt vett a sanghaji expó megnyitójánForrás: MTI/Hszinhua/Ting Haj-Tao

2010 után lendült fel a gazdasági együttműködés

A magyar-kínai együttműködést 2010 után is szinte a nulláról kellett felépíteni, de a még a második Orbán-kormány által meghirdetett keleti nyitás révén új lendületet vettek a kapcsolatok. Az utóbbi évek ennek megfelelően számtalan sikert hoztak Magyarországnak a kínai relációban. A két ország nemzeti bankja valutacsere-megállapodást kötött, export-import bankja hitelkeret-szerződésről és közép-európai befektetési alapról állapodott meg.

Kiemelkedő jelentőségű infrastruktúra-fejlesztési projekt a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal korszerűsítése, amely többségben kínai finanszírozásból valósulhat meg. Szintén sikerként könyvelhető el, hogy 2015-től kezdődően újraindult közvetlen légi összeköttetés Peking és Budapest között, amelynek köszönhetően 2015-ben közel 40 százalékos növekedés volt tapasztalható a hazánkba látogató kínai turisták számában.

Citromsavgyár és elektromosbusz-gyár

A politika eredményessége mérhető még a Magyarországon jelen lévő kínai befektetők számában is. Budapesten nyitotta meg a Bank of China (BoC), Kína egyik legnagyobb kereskedelmi bankja közép- és kelet-európai regionális központját, amely egyben a kontinens ötödik Renminbi-klíring központjaként funkcionál. A Wanhua Industrial Group felvásárolva a magyar BorsodChem Zrt. vegyipari vállalatot, létrehozta a világ harmadik legnagyobb izocianátgyártóját, befektetéseivel pedig Európa legnagyobb kapacitású TDI üzemét. A Huawei infokommunikációs nagyvállalat magyarországi leányvállalatán keresztül egész Európát Huawei termékekkel ellátó összeszerelő központot (Huawei Europe Supply Center), illetve Biatorbágyon az európai régiót kiszolgáló logisztikai központot üzemeltet (Huawei Europe Logistic Center).

Magyarországon is egyre erősebb a Bank of ChinaForrás: IAFP/Imaginechina/Duan Bayi

Székesfehérváron hozta létre európai gyártóüzemét a gumiprésgépgyártás terén tevékenykedő Himile, emellett 2016 során került bővítésre a számítástechnikai eszközöket gyártó Lenovo, valamint a világ vezető autóipari beszállítói közé tartozó Yanfeng magyarországi gyártóüzeme. Joggal említhető továbbá a China BBCA Group Corporation által Szolnokon megalapításra kerülő citromsavgyárának és a kínai BYD Komáromban létrehozásra kerülő első európai elektromosbusz-gyárának projektje is.

Szijjártó Péter újabb nagyberuházásról beszélt

Magyarország időben felismerte, hogy a kínai piac óriási lehetőséget biztosít a jó minőségű magyar termékeknek és szolgáltatásoknak – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Sanghajban, miután magyar kereskedelmi központot nyitott a városban. A tárcavezető szerint a kínai piaci lehetőségekért állandó harc zajlik, ezért döntöttek úgy, hogy Kína gazdasági fővárosában kereskedelmi központot nyitnak, amely több mint 1700 négyzetméteren ad lehetőséget magyar termékek bemutatkozására.

Jelezte: Kína hat további nagy, egyenként tízmilliónál is több lakosú városában szintén nyitnak hasonló képviseletet, így az ország hét legfontosabb gazdasági gócpontjában lesz kereskedelmi központ. Szijjártó azt is közölte: küszöbön áll egy megállapodás a világ egyik legnagyobb kínai autóipari beszállító vállalatával. Jelentős, több mint 110 millió dolláros kelet-magyarországi beruházásról van szó, amely a vállalat első Kínán kívüli gyártási központja lesz. A részleteket és a vállalat nevét hamarosan nyilvánosságra hozzák.

Ligetfalvi Gábor, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Kuo Jen-hua ügyvezető igazgató (b-j) a magyar kereskedelmi központot megnyitóján SanghajbanForrás: MTI/Mfa/Mitko Stoichev

Több mint kétmilliárd dollár érkezett Magyarországra

A 2000-2017 közötti időszak végére a kínai közvetlen beruházások értéke összesen 3,8 milliárd euróra rúgott ebben a térségben. Ebből Magyarország oroszlánrészt vállalt mintegy 2,1 milliárd euró erejéig, jóval megelőzve Lengyelországot (1 milliárd euró), Csehországot (600 millió euró) és Szlovákiát (100 millió euró). Tavalyi kivitelünk értéke elérte a 2,66 milliárd dollárt, ami mintegy 750 milliárd forintnak felel meg. Kissé meglepő, de a csehek kínai exportja (2,41 milliárd dollár) valamelyest megelőzte a lengyelekét (2,3 milliárd dollár) 2017-ben, míg a szlovákok messze a legkevesebbet (1,38 milliárd dollár) tudták eladni a távol-keleti országba.

Ami a térségünkbe irányuló kínai importot illeti, ezen a téren egyetlen közép-kelet-európai ország sem volt képes csodára. A kínai behozatal értéke több mint négyszerese a szlovákok kínai kivitelének, Lengyel- és Csehország esetében pedig még kirívóbb a kereskedelmi egyensúlyhiány: a Kínából származó import 11,5, illetve 8,5-szerese az odairányuló exportnak. Ezen a téren is Magyarország áll a legjobban, miután a Kínából érkező import csak kétszerese az exportnak. Az utóbbi időben különösen ígéretesen alakult a magyar mezőgazdasági termékek kínai kivitele, az ázsiai ország érdeklődése egyre nő a jó minőségű magyar áruk iránt.