A gazdák az engedély nélkül telepített gyümölcsültetvényeket szankciómentesen december 31-ig jelenthetik be, a határidő elmulasztása bírsággal is járhat – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A 2018. január 1. előtt engedéllyel telepített ültetvények használóinak pedig adategyeztetés céljából szükséges az adatszolgáltatás. Kérdés azonban, mi történik január 1-jét követően, és mire számíthatnak a be nem jelentett gyümölcsösök tulajdonosai. Hogyan történik a bejelentés? Mekkora területű gyümölcsültetvényekre vonatkozóan kötelező? Kell-e mulasztási vagy egyéb bírságra számítani? Az Origo összegyűjtötte a legfontosabb kérdésekre a válaszokat.

A NAK honlapján emlékeztetett arra, hogy az év elejétől megváltoztak a gyümölcsültetvények telepítésének engedélyezésére, a meglévő ültetvények nyilvántartására vonatkozó előírások. Január elsejétől a törvény előírja a gyümölcsültetvény kataszter vezetését, amelynek felállításához a 2018. január 1-je előtt telepített ültetvényeket is nyilvántartásba kell venni, így az azokat használóknak is adatot kell szolgáltatniuk.

Mekkora területű gyümölcsültetvényeket érint az engedélyeztetés?

A 2018. január 1-től hatályba lépett módosítással megfogalmazott egyik kiemelt cél a gyümölcsültetvény telepítését megelőző eljárás egyszerűsítése volt - jelezte az Origo megkeresésére a kérdésben illetékes Agrárminisztérium. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (továbbiakban: Törvény) 2018. évet megelőzően hatályban volt rendelkezései értelmében a gyümölcs ültetvények létesítése engedélyezési eljáráshoz volt kötve.

A jogszabály módosítása az engedélyezési eljárást bejelentési kötelezettségre változtatta.

Az ültetvényt telepítő gazdáknak az idei évtől a telepítési szándékot, a telepítés tényét, a termőre fordulást, illetve a kivágásokat kell az illetékes megyeszékhely szerint járási hivatalnak, mint telepítési hatóságnak bejelenteni. A korábbi, 3000 négyzetméter területnagyság meghatározása a jogszabály-módosítás során a területalapú támogatási kérelmekre is figyelemmel, 2500 négyzetméterre módosult.

Az elmúlt időszakban számos olyan gyümölcsültetvény létesült, amelyek engedélyezésére a telepítéskor hatályos előírásokban foglalt kötelezettség ellenére nem tették meg – jelzi a szakminisztérium.

IllusztrációForrás: AFP/Caia Image/Science Photo Library

Miért kell elvégezni az ültetvények bejelentését?

Az ültetvénykataszterrel szemben alapvető elvárás, hogy minél hitelesebben tükrözze a valós ültetvény állapotokat. Ezért az Agrárminisztérium az engedéllyel nem rendelkező gyümölcsültetvények használójának a törvénymódosítás hatályba lépését követően 12 hónapig lehetőséget biztosít arra, hogy a gyümölcsültetvény azon adatait, amelyeket a gyümölcsültetvény-kataszterben rögzítenie kell, szankciómentesen bejelenthesse a telepítési hatóságnak.

Az engedély nélküli telepítések bejelentését a megyei telepítési hatóságok egyedileg tartják nyilván. Pontos és részletesebb információt az utólag nyilvántartásba vett területekről a jövő év elején lehet majd kapni.

IllusztrációForrás: Pexels.com
Mi az a gyümölcstermőhelyi kataszter és milyen adtatok kerülnek abba?

A Törvény 58/A. §-nak (1) bekezdése rögzíti, milyen adatok kerülnek az ültetvények kapcsán nyilvántartába. A jogaszabály így fogalmaz:

"A gyümölcstermőhelyi kataszter a termesztésre való alkalmasság szempontjából ökológiai minősítés alapján osztályba sorolt és térinformatikailag lehatárolt, 2500 m2 területnagyságot meghaladó földterületek (a továbbiakban: termőhelyek) egységes nyilvántartási rendszere, amelyet a gyümölcstermőhelyi katasztert vezető szerv vezet. A gyümölcstermőhelyi kataszter a következő alapadatokat tartalmazza:
a) település,
b) helyrajzi szám,
c) alrészlet-megjelölés,
d) területnagyság,
e) termőhelyi besorolás.

A bejelentés tekintetében pedig tartalmazza a gyümölcsültetvény telepítési bejelentések, telepítési engedélykérelmek, a termőre fordulás és a kivágás bejelentésének, illetve egyéb termelői bejelentések adatait, valamint a helyszíni ellenőrzések során beszerzett adatok alapján a gyümölcsültetvények azonosító adatait, valamint a gyümölcsültetvény használójának
a) természetes személy esetén
aa) nevét,
ab) anyja nevét,
ac) születési helyét és idejét,
b) nem természetes személy esetén
ba) nevét,
bb) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,
bc) székhelyét.

Gazdálkodókat vagy magánszemélyeket érint az előírás?

A minisztérium azt is közölte, a jogszabályban jelzett, 2500 négyzetméter körüli terület fás ültetvények esetében kisebb gazdaságnak minősül. Ez a területnagyság elsősorban az egyéni gazdálkodást folytatókra és sok esetben nem főfoglalkozású gazdálkodókra jellemző. Fontos ugyanakkor, hogy az előírás nem a gazdasági tevékenység megléte, hanem

a területnagyság alapján írja elő a bejelentési kötelezettséget.

IllusztrációForrás: AFP/Cultura Creative/Alberto Bogo

Mi a különbség az ültetvény-bejelentés és a termőhelyi kataszteri nyilvántartás között?

A két fogalom nem azonos. Ültetvény bejelentését akkor is el lehet végezni, ha a terület nincs még a kataszteri nyilvántartásban. Ez azonban nem mentesít a kataszteri nyilvántatásba vétel megtételétől.

Az ültetvény telepítési szándék bejelentését a megyeszékhely szerinti járási hivatalnál kell megtenni.

Milyen államigazgatási szerv az illetékes a bejelentések kapcsán?

A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, mely 54. §-a szerint a Kormány telepítési hatóságként a Tfvt. 59. § (2) és (3) bekezdésében, 60. §-ában, 62. §-ában és 63. §-ában foglaltak tekintetében a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalt jelöli ki.

Ha termőhelyi kataszteri nyilvántartásba vétel történik:
A gyümölcs termőhelyi kataszterbe vételi eljárás esetén, a terület gyümölcstermesztésre való alkalmasságáról készített ökológiai szakvéleményt csatolni kell a kérelemhez (korábban ezt a NÉBIH-en keresztül is meg lehetett kérni). A szakvélemény beszerezhető a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Gyümölcstermesztési Kutatóintézetétől. A szakvéleményt a telepítést megalapozó talajvédelmi tervben előírt vizsgálati adatok birtokában, helyszíni szemlét követően állítják ki. A szakvélemény megrendelését a NAIK honlapjáról letölthető űrlapon kezdeményezheti.

Több eljáró szerv érintett akkor, ha az ültetvényeket árutermelés céljából hasznosítják. Az ennek kapcsán eljáró hatóságok és feladataik a NÉBIH oldalán tekinthető át.

A tulajdonos vagy a használó végzi a bejelentést?

A bejelentési kötelezettség az ültetvény használójára vonatkozik. Az ültetvénnyel kapcsolatos adatokat a telepítési hatóság által rendszeresített 2. számú adatlap kitöltésével (amely itt érhető el, a már hivatkozott NÉBIH-oldalon) lehet benyújtani a területileg illetékes telepítési hatósághoz (a megyeszékhely szerinti járási hivatal e feladatokat ellátó szervezeti egysége). A 2. számú adatlap kitöltésén kívül más dokumentum benyújtására nincs szükség.

Az adatlap az alábbi adatokat tartalmazza: 

  • a földhasználó adatait beleértve a MÁK (korábban MVH) ügyfél-nyilvántartási számát;
  • az ültetvény jellemzőre vonatkozó adatokat;
  • az adatok valóságnak való megfeleléséről szóló nyilatkozatot.

Érdemes minden esetben tájékozódni az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal által közzétett adatlapokkal és kitöltési útmutatóval kapcsolatban.

IllusztrációForrás: AFP/hemis.fr/Guy Christian

Van-e költsége a bejelentésnek?

Nincs. A bejelentés illetékmentes.

Hogyan lehet benyújtani az adatlapokat?

Az adatlapokat az alábbi módon lehet benyújtani:

  • természetes személyek a bejelentéseket papír alapon, postai úton a megyeszékhely szerinti járási hivatalokhoz vagy e-papíron elektronikus úton;
  • gazdálkodó szervezetek (cégkapun), egyéni vállalkozók (ügyfélkapun) elektronikus úton kötelezettek a bejelentés benyújtására.

E-mailben küldött beadványt a telepítési hatóság nem tud befogadni.

Az elektronikus benyújtásra szolgáló felület a https://epapir.gov.hu/ címen érhető el. Az e-papír felületen a megyei kormányhivatal, megyeszékhely szerinti járási hivatal, mint címzett megjelölése után, a kormányhivatali ügyek, majd a földművelésügyi- és mezőgazdasági igazgatási feladatok kiválasztásával, és az adatlap becsatolásával lehet a bejelentést elektronikusan megküldeni.

Milyen módon zajlik az ellenőrzés 2019. január 1-je után?

 Az Agrárminisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy a gyümölcsültetvények helyszíni ellenőrzéséről a Törvény egyértelműen rendelkezik.

Eszerint A gyümölcsültetvény-kataszterbe bejelentett adatok valódiságát a telepítési hatóság a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv közreműködésével ellenőrzi. (64. § (1)).

Fontos kitétel az is - derül ki a jogszabályból -, hogy „Amennyiben a gyümölcsültetvény használója a gyümölcsültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a telepítési hatóság az érintett földrészlet tulajdonosának egyidejű értesítése mellett felszólítja, hogy tegyen eleget az 5. § (2) bekezdése szerinti hasznosítási kötelezettségének.”

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az a tulajdonos, aki nem földhasználó, mentes minden további kötelezettségtől. Az adott földrészlet hasznosítására vonatkozó információkat, illetve azok megváltozását, szintén be kell jelenteni. Ha pedig a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó,

a telepítési hatóság az érintett földrészlet tulajdonosát szólítja fel a gyümölcsültetvény művelési ágnak megfelelő hasznosítására.

A szakminisztérium aláhúzza: a gyümölcsültetvény kataszterben nyilvántartott adatok pontosságáért az ültetvényhasználó felel, a nyilvántartott adatok helyességét pedig a telepítési hatóság eddig is és ezután is bármikor helyszínen ellenőrizheti.

IllusztrációForrás: AFP/Philipp Schulze

Milyen szankciók érhetik az ültetvényeseket?

A jogszabály értelmében, alapvetően két esetben számíthatnak szankcióra az érintettek ültetvényeik kapcsán. Ez pénzbírság kiszabását jelenti.

  • A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható bírság összege a Törvény szerint 20 000 forinttól 50 000 forintig terjed, ha a gazdálkodó a gyümölcsültetvény-kataszterbe valótlan adatokat jelent be, vagy az adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget.
  • 50 000 forinttól 200 000 forintig terjedő bírságot kell fizetni annak, aki a gyümölcsültetvényt bejelentés vagy engedély nélkül, vagy a telepítési bejelentésben vagy engedélyben foglaltaktól eltérően telepíti.

Az esetleg kiszabott bírságon kívül kiróható-e más büntetési tétel?

Nem. A jogszabály szerinti szankción túl más jellegű bírság nem szabható ki, azonban a Törvény 64. § (3) bekezdése alapján a mulasztási bírság ismételten is kiszabható. Ez akkor történhet meg, ha a megbírságolt a telepítési hatóság által megadott határidőn belül a kötelezettségének nem tesz eleget.

2018. január 1-je előtt engedéllyel telepítettem az ültetvényt, van-e most dolgom?

Igen. A 2018. január 1. előtt engedéllyel telepített ültetvények használóinak adategyeztetés céljából szükséges az adatszolgáltatás megtétele az eljáró hatóság felé.