Szovjet szupercsirke lehet az oroszországi élelmiszertermelés kulcsa

2018.11.10. 07:01

Újra talpra állítanák a szovjet időkre, nagy hagyományokra visszatekintő, ipari jellegű baromfitartást Oroszországban. A Bloomberg összeállításából azonban kiderül, a kérdés jóval nagyobb jelentőségű, mint amilyennek elsőre tűnhet. A baromfitartás az orosz élelmiszer-önellátás kulcságazatává válhat, amelyre akkor is alapozni lehetne a lakossági ellátást, ha esetleg az ország elleni gazdasági szankciók az élemiszerekre is kiterjednének. Ez a magyarázata, hogy Vlagyimir Putyin elnök szinte nemzetbiztonsági fontosságot tulajdonít a baromfiágazatnak.

Az elmúlt évben mintegy 200 ezer baromfit kellett Oroszországban elpusztítani a veszélyes madárinfluenza miatt, idén azonban újra fellendülőbe fordulhat az ágazat. A szovjet korszak végén a baromfi jelentős szerepet játszott a gazdasági hanyatlás és az élelmiszerellátás bizonytalanságának átvészelésében. Úgy tűnik, már az igen közeli jövőben, ennél is nagyobb szerepet szán Moszkva a szárnyasoknak.

Szárnyasfarm Cseljabinszk régióbanForrás: Sputnik/RIA Novosti/Aleksandr Kondratuk

Nemzetbiztonsági kockázattól a függetlenségig

Az oroszoknak arra kell készülniük, hogy országuk ellen a jövőben esetleg olyan szankciókat is hozhatnak, amelyek érinthetik a baromfihús vagy a tojás importját. A saját állattenyésztés és tojástermelés felfuttatatásával meg lehet szüntetni a jelenlegi kiszolgáltatottságot ezen a téren - állítja Vlagyimir Fisinin, az Orosz Baromftanács vezetője.

A szakember az egyik irányítója a most zajló orosz „tyúkrevitalizációnak”.

Szakmai tapasztalatait pedig egészen régóta gyűjti: már 1972-ben tagja volt annak a szakértői csapatnak, mely a Gallus gallus domesticus nevű tyúkfajtából nagyobb és ízletesebb változat kitenyésztésén dolgozott.

Ez volt az az év egyébként, amikor Brezsnyev nyolc napon át vendégül látta Nixon elnököt Moszkvában.

A szovjet szuperbaromfi 1990-ben pedig afféle csodaként segítette ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságát: a Szmena névre keresztelt jószágfajtából sikerült annyi húst termelni, amennyi elegendőnek bizonyult az ellátáshoz.

Egy orosz baromfihús-feldolgozóForrás: Yegor Aleyev

Most hasonlón dolgoznak az orosz szakemberek.

Ennek része az állomány generikai megújítása, a betegségekkel szembeni ellenállóbbá tétel, és egy afféle minden vonatkozó állattartási és élelmezési szempontból „ideális baromfi” létrehozása. Az oroszok ennek érdekében jelentős külföldi befektetéseket hajtanak végre, például nagy tenyésztővállalatokba vásárolják be magukat, hogy hozzáférjenek az ottani megoldásokhoz.

A fő fehérjeforrás lehet

Putyin elnök számára elfogadhatatlan biztonsági kockázatot jelent az USA-tól vagy az EU-tól való élelmiszerfüggés, és úgy tűnik, a hatalmas ország fő fehérjeforrásául a csirkéket és a szárnyasokat látná szívesen.

Csak tavaly az orosz cégek 100 millió dollárt költöttek 23 milló csirke felvásárlására azoknál a külföldi cégeknél, amelyek az országban működtetnek baromfitelepeket.

Egy dolgozó tojásokat válogat egy krasznodari telepenForrás: Sputnik/Nikolay Hiznyak

Ezek az állatok eddig több mint 4,2 milliárd toját adtak, amelyek részben bekerültek a vidéki orosz gazdaságokba. Így – mondja Fisinin – hamarosan több mint 4 millió tonna hús áll majd rendelkezésre ehhez az állományhoz és annak reprodukciójához köthetően.

Ez egyébként az orosz vezetés célja: elsajátíttatni az állattartókkal a hatékony termelési módszereket, hogy a termelés világviszonylatban is minőséginek számító alapanyagokat szállíthasson a konyhára. Mivel az ország erősen függ a külföldi szállításoktól, és az állománynak is szüksége van vérfrissítésre, a baromfi mellett, programok indultak a marhaállomány javítása érdekében is. Például egyes zöldségeknél szintén külföldi magvak, fajták bevonásával akarják a termésátlagokat és a minőséget javítani.

Egy ország fehérjellátását alapoznák a jószág felturbózott változatáraForrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Paul Mayall

Az orosz igyekezetet a baromfigazdálkodás felfuttatásra jól mutatják a számok. Putyin elnök 2000-ben történt, első hatalomra kerülésekor lényegében nem volt agrogazdasági szempontból értelmezhető szárnyasok tenyésztése az országban, az import 1 millió tonna körül alakult. 2016-ra az import lényegében megszűnt, a kibocsátás pedig elérte a 4 millió tonnát.

A célkitűzések szerint a feltámasztott Szmena 2025-re a teljes hazai piac 25 százalékát fedné le, jelentősen leszorítva ezzel a nyugati ráutaltság mértékét.

A felturbózott baromfi sikerére mind az élelmezésügyi és agrárszakemberek, mind a politikai vezetők számítanak.

A tenyésztéssel foglalkozó szakemberek megjegyzik: az eredetül szolgáló vérvonal tiszta, amely brit és holland közreműködéssel került az országba, még abban az időben, amikor a nyugati világ egyáltalán nem hitt a szovjet élelmezésügyi szakemberek és kutatók sikerében.