Mikorra lesz 400 ezer forint a nettó reálbér?

Veresegyháza sajtmanufaktúra 2017.02.01.

Kulcsfontosságú lenne a kkv-k termelékenységének megduplázása a következő 11 évben, azaz 2030-ig, mert ezzel párhuzamosan tudnának nőni a reálbérek mintegy nettó 400 ezer forintra. A Magyar Nemzeti Bank a célhoz rendelve lépéseket javasol.

A magyar kkv-k termelékenysége jelenleg háromszoros lemaradásban van a nagyvállalatokhoz vagy nyugat-európai társaikhoz képest. Ezért egy reformpályán haladva meg kell duplázni a szektor termelékenységét: a 4,8 millió forintos egy főre jutó termelési értéket 2030-ra 9,6 millió forintra kellene növelni, az exportáló kkv-k számát pedig 32 ezerről 42 ezerre.

Ez alatt a 11 éve alatt duplájára kell növelni a nettó reálbéreket is, a jelenlegi 198 ezer forintról mintegy 400 ezer forintra, ugyanis nem az olcsó munkaerővel kell versenyeznünk, hanem meg kell tartanunk a tehetségeinket.

A foglalkoztatásbővülés üteme a következő években lelassul, és helyét átveszi a termelékenység növekedése, amiben a kkv-k rendkívül fontos szerepet játszanak, hiszen a vállalatok 99 százalékát, a foglalkoztatás több mint 66 százalékát és a hozzáadott érték 47 százalékát adja ez a szektor. A kkv-k jelenleg csupán 20 százalékkal részesülnek az exportból, ami jó alapot ad a bővülésre. A kkv-szektor 94 százalékban hazai tulajdonban áll, így sokkal jobban beágyazott a magyar gazdaságban, mint a sokszor elszigetelten működő külföldi tulajdonú nagyvállalatok. Ezért is sajnálatos, hogy a szektor nemzetközi összehasonlításban gyengén szerepel: az Európai Unióban és a visegrádi országokban is sokkal kisebb a kkv-k termelékenységi lemaradása, mint nálunk.

A fejlett technológiákban lemaradásunkat olyan számokkal mérik, mint például

a kkv-k 20 százalékának nincs honlapja, viszonylag kevés kkv használ működéstámogató szoftvert, ráadásul 60 százalékuknak nincs számítógépe és internet-hozzáférése.

Egy felmérés szerint az innováció hiányának egyik oka a motiváció hiánya, a nem innováló cégek 10 százaléka érzi csak úgy, hogy innoválnia kellene, a megkérdezettek fele pedig nem is érez rá keresletet.

A hazai kkv-k termelékenységének javítása a béremelés kulcsa a Magyar Nemzeti Bank szerint Fotó: Adrián Zoltán - Origo

De más mérőszámokban is rosszabbak vagyunk például a német cégekkel összehasonlítva. Alacsony nálunk a lehetőségek felismerése, a kockázatvállalás, a technológia felhasználása, az innováció és a kockázati tőke igénybevétele. A kkv-k így kimaradnak az innovációból. Ennek felszámolása érdekében szemléletváltásra és olcsó finanszírozásra van szükség.

A Magyar Nemzeti Bank a következőket javasolja a kkv-k termelékenységének 11 év alatti megduplázása érdekében:

1. A beruházásokat azonnal el lehessen számolni a társasági adóalapban
2. A beruházás értékét le lehessen vonni a helyi iparűzési adó alapjából
3. A képzett munkaerő elvándorlásának megállításához szükség van a bérfelzárkóztatásra.
4. Lehetővé kellene tenni az oktatási, továbbképzési költségek levonhatóságát is a TAO-alapból a kkv-k számára, hiszen a termelékenység növelése szempontjából ez is kulcsfontosságú terület.
5. Az innovatív vállalkozói ökoszisztéma is elengedhetetlen a kkv-k versenyképességéhez, ezért non-profit tanácsadó központot valamint, az informatikai fejlesztések támogatására új, Neumann János Alapot kellene létrehozni.
6. A kkv-szektor termelékenységének javítása mellett a demográfia és az oktatás terén is reformokra van szükség ahhoz, hogy ne ragadjunk bele a közepes fejlettség csapdájába, amelyből eddig csak kevés országnak sikerült fenntartható módon kikerülnie (például Ausztria, Finnország, Hongkong, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea).

A témáról részletesen is ír a Növekedés.hu.