Kell-e adózni az interneten eladott használt holmik után?

2018.12.13. 19:35

Az ünnepek közeledtével nem csak a bevásárlóközpontokban, plázákban, de az interneten is kitör a bevásárlási láz. Sokan ezt az időszakot használják ki arra, hogy eladják megunt, kinőtt, rég vagy soha nem használt ruháikat, játékaikat, bútoraikat és egyéb tárgyaikat, hiszen karácsony előtt az így befolyó pénz és nem mellesleg az otthon felszabaduló hely különösen jól jöhet. Fontos tudni, hogy mindennek akár adózási vonzata is lehet, ezért a Magyarország legnagyobb csomagautomata-hálózatát üzemeltető Foxpost most összegyűjtötte az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

„Az ünnepek közeledtével azt tapasztaljuk, hogy nem csak a webáruházas megrendelések sokasodnak, de felpörög a használt termékek online kereskedelme is. Egyre gyakrabban fordulnak hozzánk a felhasználók olyan kérdésekkel is, amelyek azt firtatják, hogy a NAV megadóztatja-e őket, ha pl. viszonylag nagy mennyiségű kinőtt gyerekruhát, megunt játékot adnak el az interneten. Ezért döntöttük úgy, hogy összeszedjük a legfontosabb információkat" – mondta Bengyel Ádám, a Foxpost Zrt. vezérigazgatója.

Az első és talán legfontosabb tudnivaló az, hogy a gyerekek kinőtt ruháit, megunt játékait az interneten áruba bocsátó átlagos családanyának vagy családapát, bakelitlemez-gyűjteményét meghirdető zenerajongót

e tevékenysége kapcsán nagy valószínűséggel nem fenyegeti sem adóbevallási, sem személyi jövedelemadó (szja) fizetési kötelezettség. A NAV tájékoztatása szerint ugyanis a magánszemélynek – kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozóként szerzi meg – nem keletkezik adóköteles jövedelme az értékesítés(ek)ből, ha az év során az így szerzett bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot. Nem kell szja-t fizetnie akkor sem, ha az év során az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem (vagyis az igazolt, elszámolható költségekkel csökkentett bevétel) nem haladja meg a 200 ezer forintot. Minden egyéb esetben az eladásból származó jövedelem (tehát nem a bevétel!) után 15 százalék szja-t kell fizetni.

Fontos tudni, hogy a 200 ezer forintos szabály csak azokra érvényes, akik ingóságaikat nem üzletszerűen, azaz hivatalosan fogalmazva nem gazdasági tevékenység keretében értékesítik. Azt, hogy mi számít gazdasági tevékenységnek, szintén jól körülhatárolja az adóhivatal. Ha pl. valaki valóban a saját otthonában fellelhető vagy megörökölt használt tárgyait értékesíti, akár nagyobb értékben, alkalomszerűen, az nem gazdasági tevékenység. Ha viszont valaki kifejezetten azért vásárol, hogy az így beszerzett dolgokat aztán rendszeresen meghirdesse és értékesítse pl. az interneten, az már gazdasági tevékenységnek számít.

Ha valaki eladja a használt ruháit, játékait, könyveit az interneten (vagy bárhol máshol), az évi 600 ezer forint bevételig, illetve évi 200 ezer forint jövedelemig nem kell semmilyen adót fizetnie utána (a jövedelem értelmezése: igazolt, elszámolható költségekkel csökkentett bevétel)Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Anna Kerber

Annak tehát, hogy valaki – az adóhatóság értelmezésében – gazdasági tevékenységet végezzen, nem feltétele, hogy egyéni vállalkozó vagy egy vállalkozás tulajdonosa legyen. Ha viszont gazdasági tevékenységről van szó, számolni kell az egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettségével is. Ez nem minden, hiszen a gazdasági tevékenység még áfaalanyiságot is eredményez, vagyis a magánszemélynek ebben az esetben már adószámmal kell rendelkeznie, számla- ill. nyugtaadási kötelezettség terheli, továbbá amennyiben nem választott alanyi adómentességet, áfafizetési és -bevallási kötelezettsége is van. Jó hír ugyanakkor, hogy ha az adóév során az ingó értékesítésből származó bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, még a gazdasági tevékenységet végző magánszemélynek sem keletkezik szja-köteles jövedelme – igaz, a többi, korábban említett közteher ettől még érvényes.