Mi számít idén bejelentéskötelezett befektetésnek?

2019.01.05. 11:03

2019. január 1-jén lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló új törvény, amely előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő a törvényben nevesített szenzitív szektorbeli tevékenységet folytató magyar társaságokban történő külföldi befektetésekre. A bejelentés alapján eljáró miniszter azt vizsgálja, hogy „a befektetés sérti-e Magyarország biztonsági érdekét." A bejelentés-köteles körbe tartozó befektetések csak miniszteri tudomásulvétel esetén valósulhatnak meg. Melyek az érintett szenzitív szektorok, ki minősül külföldi befektetőnek, melyek a bejelentési kötelezettség esetkörei és elmulasztásának jogkövetkezményei?

A bejelentési kötelezettség az alábbi tevékenységi köröket folytató, magyarországi székhelyű társaságokban történő külföldi befektetésekre vonatkozik („stratégiailag fontos tevékenységek"), pontosabban ezeken belül meghatározott egyes tevékenységekre, melyeket a jelenleg még csak előkészítés alatt álló kormányrendelet szabályoz majd:

  • fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása
  • kettős felhasználású termék előállítása
  • a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása
  • a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtása és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetése
  • a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások
  • a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások
  • a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások
  • az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások
  • az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy működtetése

Külföldi befektetőnek mindenekelőtt az EU-n, EGT-n vagy Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy, egyéb szervezet minősül, továbbá a stratégiailag fontos tevékenységet folytató magyar társaságban meghatározott mértéket meghaladó tulajdonrészt, befolyást szerző, belföldön, az EU, az EGT más tagállamában vagy Svájcban bejegyzett jogi személy is, amennyiben ezen jogi személyben többségi befolyással rendelkező személy az EU-n, EGT-n, valamint Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.

Az új törvény bejelentési kötelezettséget ír elő bizonyos szenzitív szektorbeli tevékenységet folytató magyar társaságokban történő külföldi befektetésekreForrás: 123RF

Bejelentésköteles esetnek az számít, ha a fenti feltételeknek megfelelő külföldi befektető a stratégiailag fontos tevékenységet folytató magyar társaságban, alapítás vagy részesedésszerzés útján, közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot (nyrt. esetén 10 százalékot) meghaladó tulajdonrészt, vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyást szerez.

A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a külföldi befektető 25 százalékot el nem érő tulajdonszerzése azt eredményezné, hogy a magyarországi székhelyű gazdasági társaságban (nyrt. kivételével) a külföldi befektetők együttes tulajdonrésze összességében meghaladná a 25 százalékot.

Külföldi befektető által stratégiailag fontos tevékenységre Magyarországon fióktelep akkor létesíthető, ha a külföldi befektető a fióktelep létesítése előtt teljesítette bejelentési kötelezettségét és a miniszter a bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta. A külföldi befektető a miniszterhez történő bejelentés és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezheti meg a stratégiailag fontos tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök használati vagy működtetési jogát (együtt: üzemeltetési jog).

A fentieken túl a külföldi befektetőknek a későbbiekben megjelenő kormányrendeletben meghatározott adatok változásáról adatszolgáltatást kell majd teljesíteniük.

A miniszter 60 napon (különösen indokolt esetben legfeljebb 60 nappal meghosszabbított határidőn) belül igazolja vissza a bejelentés tudomásulvételét, vagy megtiltja azt.

A törvény rendelkezéseit a 2019. január 1-jén vagy azt követően létrejött jogügyletek esetében; az újonnan felvett tevékenységet folytatni kívánó gazdasági társaságok tekintetében, illetve megkezdett hatósági eljárásban, megindított ellenőrzés során kell alkalmazni.

Cikkünk az Advocatus blog cikke alapján készült.