Nagy a baj Romániában

A bukaresti kormány úgynevezett „kapzsisági” illetéket akar kivetni jövő évtől a romániai bankokra – jelentette be kedden Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. A hírre ma ütik a teljes román tőzsdét, az index kora délutánra már 12 százalék feletti mínuszt halmozott fel. Elkezdték adni az olyan külföldi bankpapírok részvényeit is, amelyek érdekeltséggel rendelkeznek a román piacon, köztük az osztrák Erstét és Raiffeisent, valamint a magyar OTP-t is. Klaus Iohannis jobboldali román államfő ugyanakkor a bejelentett adóügyi intézkedések elhalasztására és alaposabb megfontolására szólította fel szerdán a bukaresti szociálliberális kormányt, mivel szerinte az új adók és illetékek váratlan bevezetése káoszt okoz a román gazdaságban.

A tárcavezető több mint egy órás sajtótájékoztatón vázolta a sürgősségi kormányrendelettel rövidesen bevezetendő adóügyi - a biztosítási, az energetikai és a bankpiacot is érintő - intézkedéseket és a kormány egyéb gazdaságpolitikai terveit.

Teodorovici szerint a „kapzsisági illetéket” azoknak a pénzintézeteknek kell majd fizetniük, amelyek másfél százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,2 százalékától indul és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél már eléri a 0,9 százalékot.

A miniszter szerint az intézkedés az állampolgárok érdekeit védi. Magyarázatképpen felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok előszeretettel fektetik biztonságos államkötvényekbe a pénzüket, mintsem a reálgazdaságot finanszírozzák, így a romániai cégek szerinte drágábban jutnak hitelekhez, mint külföldi versenytársaik.

A bukaresti parlament épülete Forrás: Shutterstock

A magánszemélyeknek folyósított hiteleknél a bankok 8 százalék körüli kamatot alkalmaznak, míg a betétekre alig 2 százalék körüli kamatot fizetnek - példázta a bankok "kapzsiságát" a miniszter.

Teodorovici a kormány további szándékai között megemlítette, hogy jövő évtől kezdve megawattóránként 68 lejben (4730 forint) szabják meg a lakossági és ipari gázár felső határát. A kötelező magánnyugdíjalapok esetében lehetővé akarják tenni, hogy a befizető a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kétszázalékos illetékfizetési kötelezettség terhe mellett kivehesse pénzét az alapból.

Klaus Iohannis államfő a mai nap folyamán nehezményezte, hogy Eugen Teodorovici pénzügyminiszter 2019 január elsejétől hatályba lépő adóügyi és gazdaságpolitikai intézkedések egész sorát jelentette be kedd esti sajtóértekezletén, amelyeket sürgősségi kormányrendelettel akar hatályba léptetni a bukaresti kormány.

Mindezt úgy, hogy a kormány sem a gazdasági szféra képviselőivel, sem az illetékes állami intézményekkel nem egyeztetett "képtelen" ötleteiről, amelyekkel az utolsó pillanatban akarják meglepni az országot. Az elnök szerint egy ilyen intézkedéscsomagnak csak az lehet a következménye, hogy drágulni fognak az energiahordozók, a távközlés, ami általános áremelkedéshez vezet.
Emlékeztetett:

Viorica Dancila miniszterelnök kormánya beiktatásakor év elején azt ígérte, nem fognak új adókat kivetni, most mégis megteszik.

Iohannis szerint azért, mert képtelenek másképpen költségvetési fedezetet teremteni populista bér- és nyugdíjemelési ígéreteik teljesítéséhez.

A román államfő felszólította a kormányt, hogy halassza el az erről szóló sürgősségi rendelet elfogadását, és csak az érintettek bevonásával lefolytatott alapos közvita után fogadja el annak módosított változatát.

A bukaresti értéktőzsdén (BVB) pánikot okozott a pénzügyminiszter bejelentése, a legnagyobb - 18 százalékot meghaladó - értékvesztést a Transilvania Bank részvényei szenvedték el, a BRD bank részvényei pedig mintegy 15 százalékkal értek kevesebbet, mint egy nappal korábban.