Műfenyő vagy élő fenyő? Ezt válassza, ha figyel a környezetre

2018.12.22. 07:01

Karácsonyhoz közeledve minden évbe felmerül a kérdés, hogy vajon élő fenyőt, vagy műfenyőt vegyen az, aki ügyelni szeretne a környezetére. Utóbbi mellett gyakori érv a többszöri használhatóság, de egyes kutatások szerint a műfenyőkkel többet ártunk a környezetünknek, mintha élő zöldet választanánk.

A Shopalike összeállításából kiderül, hogy a karácsonyfaállítás hagyománya az ősi téli napforduló (december 21) ünnepére vezethető vissza. Az emberek a világ különböző pontjain zöld tárgyakkal díszítették otthonaikat, hogy méltó módon ünnepeljék a hosszú éjszakák végét és a megújulás eljövetelét. A legelső dokumentált nyilvános karácsonyfa, 1441-ben Tallinnban (Észtország) volt látható. Egy kereskedőcég, a Feketefejűek Testvérisége állította, és az ünnep után felgyújtotta.

Az otthoni karácsonyfák hagyományát ugyanabban az évszázadban a németek terjesztették el.

Míg régen mindenki élő fenyőt állított, addig az utóbbi években egyre népszerűbbek a műfenyők is, mert sokan úgy vélik, hogy ez a megoldás sokkal környezetkímélőbb.

Forrás: Shopalike

Azonban egyre többen bírálják azokat a javaslatokat, amelyek a műfenyő vásárlását ajánlják élő fenyők helyett, környezetvédelmi okokra hivatkozva. Bár a fák védelme és a klíma megóvásának szándéka értékelendő törekvés, az elemzések szerint sokkal károsabb a bolygónak és az azon élőknek is, ha helyettük konzumfenyők alatt ünneplik az emberek a karácsonyt.

Tudta?
A legmagasabb élő karácsonyfa Guinness rekordját egy 67,36 m magas duglászfenyő tartja, amely az amerikai Seattle-t ékesítette 1950-ben. Az alma egyike a legrégebbi és leghagyományosabb karácsonyfadíszeknek, mert a tudás fájának almáját szimbolizálja. Néhány közép- és kelet-európai országban régebben fejjel lefelé lógatták le a fákat a plafonról, hogy a szentháromságot jelképezzék. Brazíliában a karácsonyfákat pamutdarabokkal díszítik a hó jelzéseként. Az elektromos fényfüzéreket Edward Johnson, Thomas Edison egyik asszisztense ötlötte ki még 1882-ben.

Összességében: az élő fenyő teljes életciklusa alatt jóval kevesebb mennyiségű károsanyag-kibocsátást produkál, mint a műfenyő. Megfelelő hasznosítás esetén pedig az élő fenyőt lényegében nulla emissziós értékre lehet kihozni, mivel az elégetése során felszabaduló szén-dioxid mennyiségét korábbi élete során fel is dolgozza.

Az élő és a műfenyő közötti különbség a számítások szerint 10 évben mérhető.

Vagyis egy megvásárolt műfenyőt legalább ennyi ideig kell használni ahhoz, hogy hulladékkezelési szempontból egálba kerüljön a vágott fenyőkkel. A műfenyők nagy része jelentős környezetterheléssel készül, jellemzően Kínában.

A PVC alapanyagot ólommal kell stabilizálni, amely később, a termék öregedésével, apró por formájában szabadulhat fel az otthonokban. Ha pedig a műfenyő szemétégetőben fejezi be pályafutását, a feldolgozáskor rákkeltő anyagok szabadulhatnak fel.