Az olajfegyver bevetése örökre megváltoztatta a világgazdaságot

2018.12.22. 17:07

A hetvenes évek olajválsága, vagyis az 1973 október közepén kezdődött olajár-robbanás mélyreható változásokat idézett elő a világgazdaságban. Egyrészt a fejlett világot rákényszerítette arra, hogy gyökeresen átalakítsa az üzemanyag-ellátáshoz való viszonyát. Másrészt a krízis maga után vonta a kommunista országok eladósodását is; ezzel kezdődtek azok a folyamatok, amelyek később a keleti blokk összeroppanásához vezettek. Noha a kőolaj-exportáló országok által meghirdetett olajembargó nem érte el a kinyilatkoztatott politikai célját, viszont alapvetően átformálta a világott addig jellemző gazdasági viszonyokat.

Az olajválságot közvetlenül megelőző esemény az 1973 október 6-án az Egyiptom és Szíria által vezetett arab-koalíció, illetve Izrael között kitört jóm kippúri háború volt. A Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC) október 17-én – az összecsapásban részt vevő arab államok iránti szolidaritásból – bejelentette az olajkitermelés csökkentését, és embargót hirdetett az Izraelt támogató hatalmak ellen. Az olajembargó az Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt is érintette. Ezzel megkezdődött a világtörténelem első olajválsága.

Szíriai katonák adják meg magukat az izraeli csapatoknak a jóm kippúri háborúbanForrás: AFP

Az addigi hordónkénti 3 dolláros olajár hirtelen 5 dollárra emelkedett, azaz egyik napról a másikra 70 százalékos drágulás következett be. Decemberben pedig a kőolaj-exportáló országok az árak további – ezúttal 130 százalékos – emeléséről döntöttek; egy hordó olaj ekkor már 12 dollárba került.

Az OPEC és a nixoni-sokk

Az olajembargó előzményei között több fontos esemény is említhető. Az egyik kétségkívül az OPEC 1960 szeptemberében, Bagdadban történt megalakulása volt. A szervezet azt jelölte meg célként, hogy a hozzá csatlakozó olajtermelő államok számára a jelentőségüknek megfelelő súlyt biztosítson a világgazdaságban – emeli ki az mfor írása. Az alapító országok a világ akkor ismert olajkészleteinek jelentős részét a kezükben tartották.
Az OPEC 12 tagállama közül ráadásul 7 arab ország volt, amelyek már az 1973-as konfliktus kirobbanása előtt tervbe vették, hogy politikai céljaikat alkalomadtán olajkincsük révén próbálják majd megvalósítani. Talán nem járunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk, hogy az arab országok az Izraellel kirobbantott háborút csak megfelelő alkalomnak tekintették a radikális áremelés végrehajtására, amikor rájöttek, hogy az olaj iránti piaci igények messze meghaladják a kínálatot.

Egy amerikai farmer alaposan feltankol benzinből az olajhiány idejénForrás: U. S. National Archives


Az olajválság egy másik fontos előzménye az 1971-es „nixoni sokk”, vagyis az aranyalapú dollár pályafutásának vége volt, ami – amellett, hogy véget vetett az addigi Bretton Woods-i gazdasági rendszernek – az olajárakra is komoly hatást gyakorolt.A fekete arany árát – miként ma is – ebben a valutában számolták, és mivel az aranyalapú dollár értékállónak bizonyult, az olaj évtizedeken át ugyanannyiba, hordónként 3 dollárba került. 1971 után azonban változásra volt szükség, ugyanis az amerikai pénz úgynevezett „lebegő valuta” lett, amely alkalmasint sokat veszített értékéből, tehát a kitermelők valódi profitja egyre csökkent – húzza alá a Rubicon tanulmánya.

Leáldozott a benzinfaló szörnyeknek

A kibontakozó olajválság hatására jelentős jövedelem-újraelosztás ment végbe a világ olajimportőreitől az olajexportőrök - de különösen az OPEC-tagállamok - felé. A történtek következtében visszaesett a világkereskedelem és világgazdasági válság alakult ki, ami különösen a fejlődő országokat sújtotta, míg a fejlett országokban jelentős pénzügyi és bankkrízisek jöttek.A hétköznapi emberek körében pedig egyfajta pánikhangulat alakult ki, ugyanis sokan csak ekkor szembesültek azzal, hogy olaj (benzin) nélkül mennyi mindenről le kellene mondaniuk. A leglátványosabb változások az USA-ban és Nyugat-Európában bevezetett korlátozások voltak, amelyek során az egy autós által megvehető benzin mennyiségét éppen úgy limitálták, mint a megengedett sebességet. Egyes országokban pedig korlátozták a vasárnapi közlekedést (volt, ahol egyszerűen betiltották).
A krízis számos szektorban éreztette a hatását. Az olajválság nyomán gyökeresen átalakult például a nyugati országok gazdasága. Az események minden téren arra sarkallták a gazdasági nagyhatalmakat, hogy szabadulni próbáljanak az olaj egyeduralmából.

Egy kiürült benzinkút valahol az Egyesült ÁllamokbanForrás: U.S. National Archives

Az 1973-as válságnak komoly szerepe volt abban, hogy az energiaéhséget számos országban hamarosan atomerőművekkel, illetve a megújuló energiaforrások kiaknázásával próbálták meg csillapítani. Az olcsó olajon alapuló és ezért pazarlóan működő iparágak helyébe energiatakarékos és környezetbarát ágazatok léptek.
Az autóipart is alapvetően átalakította a válság. Korábban szinte nem számított a járművek fogyasztása, attól kezdve viszont ez vált az egyik legfontosabb szemponttá: leáldozott a benzinfaló óriási autószörnyeknek, divatba jöttek a takarékos kisautók. Az autógyártás új trendje kimondottan kedvezett a kisebb és alacsonyabb fogyasztású japán autóknak.
Noha 1974 márciusában az OPEC-államok feloldották az olajembargót, a fekete arany világpiaci ára nem esett vissza, az 1979-es második válsággal pedig további – addig elképzelhetetlen – magasságokba emelkedett.

A válság megáll az országhatárnál

Magyarországon a politika hivatalosan azt kommunikálta, hogy az olajárrobbanás által előidézett gazdasági krízis nem gyűrűzik be hazánkba (később több válság kapcsán lehetett hasonlót hallani). És valóban, eleinte a kelet-európai, kommunista-blokk országait csak közvetve érintette a válság, hiszen nem az OPEC-országokból, hanem a Szovjetunióból importált olajat használtak.

Hétvégi piknik egy amerikai autópályán 1973 novemberébenForrás: Flickr Commona6Wikimedia Common/Nationaal Archief

A „nagy testvér” azonban egy idő után szintén érvényesítette a világpiacon bekövetkezett olajár-robbanás hatását. Így ugyan drasztikus áremelkedés nem következett be ezekben az országokban, de a magas olajár idővel érvényesült.

Ez az országcsoport nem tudott olyan rugalmasan reagálni az új kihívásokra, mint az USA vagy a nyugat-európai gazdaságok, ennek következtében egyre többet kellett költeniük a nyersanyagokra. Magyarország, amely – az életszínvonal emelését célzó lépések miatt már egyébként is elindult az eladósodás útján – rövid időn belül megháromszorozta tartozásait, ez a folyamat később még inkább elmélyült.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK