Új, milliárdos állami kockázati tőkealap indul vidéki kkv-knak

2019.01.06. 10:24

Új kockázati tőkealappal bővül a Magyarországon egyedülállónak számító állami Széchenyi tőkeprogram, amely nemsokára – Budapest és Pest megye kivételével – kínál finanszírozást a növekedni képes kkv-k számára. A követelményekről és a legújabb befektetésekről Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatójával adott interjút a Növekedés.hu-nak.

A közel 7,5 milliárd forintnyi uniós forrásból gazdálkodó Irinyi I. alapból éppúgy a nemzetgazdasági iparfejlesztési stratégiához, vagyis az Irinyi-tervhez kapcsolódó tőkebefektetéseket lehet majd finanszírozni, mint a 2017 óta működő Irinyi II. alapból. Lényeges különbség azonban, hogy a nemsokára induló programra kifejezetten a kevésbé fejlett konvergencia régiókból lehet pályázni, míg

az Irinyi II. a közép-magyarországi régióban tevékenykedő kkv-k fejlesztéseit hivatott támogatni - mondta Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) révén biztosítják a forrást az Irinyi-terv kiemelt ágazataiban - többek között a járműgyártásban, az egészségiparban vagy a zöldgazdaságban és az energiaiparban - tevékenykedő feldolgozóipari cégek számára.

Az általuk kezelt alapoknál általában 1,6 millió euróra (vagyis mintegy 500 millió forintra) rúg a felső befektetési értékhatár, az Irinyi I. keretében azonban ennél nagyobb, milliárdos befektetésekre is van lehetőség. A befektetés során az alap által megszerzett tulajdonrész mellé tőkeerős magánbefektetőket is keresnek. Az induló vállalkozások esetében 10, a hét évnél fiatalabb cégeknél 40, a hét évnél régebben a piacon lévő vállalatoknál pedig 60 százalékos társbefektetői részvételt várnak el.

Olyan partnereket - cégeket vagy akár magánszemélyeket - keresnek, amelyek be tudják bizonyítani, hogy elegendő forrással rendelkeznek, és emellett független, üzleti szereplők, azaz a támogatandó cégtől, illetve annak tulajdonosi körétől függetlenek. Arra is figyelnek, hogy ellenséges felvásárlást ne támogassanak, hiszen előfordulhat, hogy a célvállalat versenytársa jelentkezik a felhívásra.

Az is számít, milyen a befektető hozamelvárása, ugyanis ők több hozamot realizálhatnak, mint az állami tőkealap, továbbá kérhetik, hogy a befektetett tőke meghatározott százalékára számukra ne számoljanak el veszteséget, ha ilyen helyzet előfordulna.

Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatójaForrás: Talán Csaba

Az elnök-vezérigazgató szerint - és ez egy 2013-2016 közti hasonló konstrukcióban már kiderült -

sok olyan vidéki kkv van, amely már nem induló vállalkozás, viszont erősíteni szeretné a tőkehelyzetét, elsősorban a járműipari beszállítók, az energetikai cégek vagy az egészségügyi szolgáltatók területén. A támogatott cég tevékenységének illeszkednie kell az Irinyi Terv kiemelt ágazataihoz, és rentábilis üzleti tervvel kell rendelkeznie. A tőkealap megközelítően tíz százalékos hozamot szeretne elérni minden befektetésben, de a minimális hozamelvárás jelenleg mintegy 5,6 százalék. Ez folyamatosan ingadozik, mivel az európai uniós referencia kamatlábtól függ, annak 500 bázisponttal növelt összege.

Csuhaj V. Imre szerint mintegy húsz befektetés között oszthatják el a 7,5 milliárd forintot, és reményeik szerint még az idén megkötik az első szerződést mintegy 300 millió forint kihelyezésére. Idén több tranzakció keretében 1,6 milliárd forint körüli összeget ítélhetnek oda a jelentkezőknek.

A teljes interjú a Növekedés.hu-n olvasható el.