Rákapcsol a Shaolin-templomok exportjára Kína

2018.12.29. 09:11

Kína egyik értékes turisztikai brandjét, és egy ideje szellemi-kulturális exportcikkét is jelenti a Shaolin-kolostor. Az Asia Times most arról ír, hogy a kungfu egyik irányzatával és a buddhista filozófiával összekapcsolódott templom Dél-Koreában is megjelenhet.

Kína egyik legősibb, nagyjából 1500 éves hagyományokat ápoló létesítménye a Shaolin (Saolin) templom. Az itt élő harcos szerzetesek világát a nyugati országok elsősorban az 1970-es és 1980-as években forgatott hongkongi, majd kínai harcművészeti filmekből ismerték meg, ha némileg valótlan vagy torzított kép révén is.

Jógázók és gyakorlók az egyik hágónForrás: AFP/Imaginechina/Wang Qi

A Shaolin kolostor napjainkban Kína egyik értékes szellemi márkája. Világszerte sikert arató, illetve érdeklődéssel fogadott kulturális produkciók (például harcművészeti bemutatók, meditálásra kialakított központok) kerülnek ki innen.Emellett az eredeti templomhoz tartozó hasonló létesítmények már a világ 40 városában, köztük Londonban és Berlinben is működnek.

A kolostor ilyen értelemben tekintett nyitása egyébként viszonylag új keletű jelenség. Csak a 2000-es évek végén hagyták jóvá, hogy e név alatt Kínán kívül is alapítsanak templomokat az ottani kulturális örökség ápolására, bemutatására. A Kínán belül épülő létesítmények némelyikét 50 millió dollárnak megfelelő jüanért húzták fel.

A legújabb kolostor most a dél-korai Gangwonban létesülhet, egy közel 5 millió négyzetkilométeres, integrált kulturális célú fejlesztésekre kijelölt területen. A fő beruházó a Kolon nevű dél-koreai vállalat, amely sokoldalú, a köz- és magánszférát egyaránt érintő, Peking és Szöul támogatását is élvező együttműködés keretében valósítja meg a fejlesztést, melynek megtérülését a turizmustól várják.

A turisztikai komplexum célja, hogy a hagyományokat megjelenítve nyújtson élményt a látogatóknak. Elsősorban kínai turistákra számítanak a létesítményekben, melyek építése 2019 második felében kezdődhet.

Ez azért is említésre méltó, mert Peking korábban egyéves utazási tilalmat rendelt el állampolgárai számára. Így tiltakozott az ellen, hogy Szöul jóváhagyta az amerikai rakétavédelmi rendszer telepítését az országban.

A tilalom miatt a dél-koreai turizmus súlyos csapást szenvedett, mivel a kínai turisták száma 48 százalékkal, 4,2 millióra csökkent.

A Shaolin-templom ázsiai terjeszkedési terve jól illeszkedik a kínai új Selyemút-koncepcióhoz, melynek révén Kína gazdasági jelenlétét Európában, Afrikában és Ázsiában is érvényesíteni próbálja.

Baihe falu 2016-ban megnyílt templomaForrás: AFP/Imaginechina/Zhou Zhiyong

A Shaolin kolostorra egyébként az utóbbi években egyre nagyobb figyelem hárul "világi" ügyei miatt. Néhány éve a kolostor 50 millió jüanra perelte azt az állami ügynökséget, amely a terület turisztikai ügyeiért felel, és amely a szerzetesek állítása szerint nem tartotta be a jegyértékesítésből keletkező bevételmegosztás rá eső vállalását (1 jüan kb. 40 forint).

A kolostor azzal érvelt, hogy a pénz az épületek fenntartására kell, míg az ügynökségnél nem értették, miért várják a bevétel harmadát a falak között élő, kungfuval és buddhista elmélyüléssel foglalkozó jámbor szerzetesek. De ismertté vált az is, hogy a kolostorban korábban végzett felújítási munkák kapcsán az épületekbe 430 ezer dollár értékben szereltek be luxusvécéket a bent élők számára.

A 2010 óta UNESCO világörökségi védelmet élvező létesítményt az utóbbi években több kritika érte azért, mert működésében állítólag eluralkodott az üzleties szemlélet.