Felszámolási eljárás közelébe alapvetően háromféle módon kerülhetünk. Egy tartozás miatt mi indítunk felszámolási eljárást egy másik céggel szemben, vagy ellenünk indítanak felszámolási eljárást, illetve likviditási problémák miatt saját magunk ellen adunk be felszámolási kérelmet - írja Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó az Adózóna.hu-n.
A kezdetek óta sokat változott a törvény, és évről évre szigorodik a szabályozás. Változtattak már a vagyontárgyakra kiírható pályázatokon és a felszámolói névjegyzéken is.
Az idei évtől a felszámolókra vonatkozó bírságolás, felmentés került górcső alá.
Az új szabályozás bírságolhatóvá teszi a felszámolókat, és előírja, hogy fel kell menteni azt a felszámolót, akit két éven belül háromszor jogerősen megbírságol a felszámolást vezető bíróság.
Ezt azért is jó szem előtt tartani, mert a jogszabálysértő felszámolókkal szemben kifogással lehet élni a bírósághoz, amiben lehet kérni pénzbírság kiszabását. Semmi nem tiltja, hogy egy felszámolási eljárás során a bíróság háromszor is kiszabja a pénzbírságot.
A felszámoló szervezet vezetőjére 30 ezer forinttól 400 ezer forintig terjedő bírságot lehet kiszabni a jogszabályban megszabott esetekben, azaz
például ha a felszámoló hamis vagy valótlan adatot, dokumentumot szolgáltat, hamis vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz.
A bíróság – erre irányuló kifogás hiányában is – felmenti a felszámolót, ha az eljárás adatai alapján megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsértette a jogszabályokat. Ezen túlmenően akkor is felmenti, ha egy éven belül legalább két ügyben vagy két éven belül legalább három ügyben jogerősen felmentette.
A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a legfőbb szerv (taggyűlés) képviselője nyújthat be.
Cikkünk az Adózóna.hu írása alapján készült, amely jóval részletesebben foglalkozik a témával.