2008 októberében lecsapott a pénzügyi válság, amely Magyarországot nagyon gyenge állapotában érte el. 2010-től, majd 2013-tól a pénzügyi válságot pénzügyi eszközökkel is kezeltük.
A magyar siker egyik forrása az, hogy egymással szövetségben a gazdaságpolitika és a monetáris politika képes volt kezelni a pénz világából indult krízist, amely átterjedt a gazdaság- és társadalompolitikára is
– mondta elöljáróban a jegybankelnök.
A 21. század három legnagyobb kihívását a világ vezető fintechjei és stratégiai intézetei a következő három területre teszik:
Matolcsy György szerint a geopolitika területén Magyarország kitűnően vizsgázik 2010 óta, amelynek sikerében a világ vezető hatalmai is érdekeltek.
Magyarország erre épít
– idézi az MNB elnökének szavait a Világgazdaság.
A technológia területén Magyarország használja az elmúlt 200 év sikertörténeteinek receptjeit:
Mi mindenkitől használunk valamit – fogalmazott, és szerinte a technológia területén ezeket jól alkalmazzuk. Magyarország jól használja a pénz világát is, és erre szükség is van, hiszen innen indult a legutóbbi válság. Matolcsy György szerint az egyik legnagyobb tartalék ma a pénz világában van. Ebben jól oldottuk meg a költségvetési fordulatot, a monetáris politikai fordulatot és az államadóssági fordulatot.
Elmondta, hogy
Magyarország 2013 óta egyértelműen felzárkózó pályán halad: a mediterrán országokhoz képest 25 százalékkal, de még Németországhoz képest is 15 százalékkal zárkóztunk fel.
A jegybankelnök leszögezte: GDP-arányosan 2 százalékponttal csökkentek Magyarország államadósságának költségei.
Rengeteg pénz jutott külső forrásból a magyar gazdaságnak az elmúlt években uniós források formájában, azonban Matolcsy szerint ehhez mostanra felzárkóztak a belső szereplők. A Napi.hu tudósítása kiemeli, hogy a 2013-as vezetésváltás óta az MNB is 10.200 milliárd forinttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez, amihez idén még hozzá jön 900 milliárd, ennyivel csökkent 2013-hoz képest az állam finanszírozásának a kamatköltsége.
A jól működő stabil tőkepiac és tőzsde szerinte nélkülözhetetlen részei a magyar modell 2.0-nak. A 2030-ra kitűzött felzárkózási célok megvalósulását többek között a vállalatok nyilvános forrásbevonásától várja az MNB vezetője.
Az egyik legfontosabb számunkra a tőkepiaci struktúrák fejlesztése: a vállalati kötvények piacát fejleszteni kell, ebben ugyanis óriási tartalék van.
El is indult egy ilyen tőzsdei program: az a cél, hogy az egészségpénztárakat és a nyugdíjpénztárakat összevonva jóléti alapot hozzunk létre, ahová cégek és magánszemélyek is befizethetnek.
Magyarországon a pénzügyi rendszerben óriási tartalékok vannak, ahogy a GDP-arányos hitelállományban is. A BÉT jó lehetőségeket kínál a vállalatoknak, elsősorban versenyképes finanszírozást, de ez bizalomépítést is jelent – aki látható a tőzsdén, az bizalmat kelt, és bizalmi tőkét épít – fogalmazott a jegybankelnök.
A piac felfuttatása érdekében Matolcsy ismét felvetette, hogy
a nyilvános kereskedés vonzerejének növelése érdekében tőzsdére kell vinni az állami cégeket, a nagybankokat és magát a tőzsdét is.
Emellett fontos a belföldi vállalati kötvénypiac támogatása és a kkv-k tőkéhez juttatása, állami források bevonásával. A GDP-arányos vállalati bankhitelállományban és a GDP-arányos vállalati kötvényállomány tekintetében van lemaradása Magyarországnak, Matolcsy szerint ezeken a területeken van még potenciál.