Rekordmélységben a munkanélküliség, a foglalkoztatás a csúcson

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint, a tavaly szeptember-november három hónapos időszakában minden korosztályban tovább nőtt a foglalkoztatottak aránya. Emelkedett az elsődleges munkaerőpiacon alkalmazásban lévők száma is. Mindezzel együtt pedig a munkanélküliségi ráta soha nem látott mélységbe zuhant.

A tavaly szeptember-novemberi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 494 ezer volt, 44 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,9 százalékponttal 69,7 százalékra emelkedett. A megelőző augusztus-októberi 4,502 milliós foglalkoztatási rekordhoz képest az adat alig változott – jelentette a KSH.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 93 ezerrel nőtt.

Ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 53 ezerrel lett kevesebb, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig a mintavételi hibahatáron belül változott.

Csúcson a hazai foglalkoztatás (illusztráció) Forrás: Shutterstock

Minden korosztályban csúcson a foglalkoztatás

A foglalkoztatottak közül 4 millió 430 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,9 százalékponttal, 69,7 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,5 százalékkal, 2 millió 425 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 76,8 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal, 2 millió 5 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,0 százalékponttal, 62,7 százalékra nőtt –fejti ki a KSH a kedvező foglalkoztatási adatokat.

A fiatal (15–24 éves) korcsoport foglalkoztatottsága lényegében nem változott, a foglalkoztatottak száma 306 ezer fő, a foglalkoztatási ráta pedig 29,9 százalék volt.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatási ráta a mintavételi hibahatáron belül változott, előbbi 3 millió 416 ezer fő, utóbbi 84 százalék volt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban 21 ezerrel, 708 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak létszáma; a foglalkoztatási ráta pedig 3,3 százalékponttal, 55,8%-ra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 74,8 százalékra emelkedett.

Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,6, a nőknél 67,2 százalék.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Mélyponton a munkanélküliség

A 2018. szeptember–novemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma

az egy évvel korábbihoz képest 9 ezer fővel, 169 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent.

A férfiak körében változás nem történt, a nők mutatói viszont javultak.

2018. szeptember–novemberben az egy évvel korábbihoz képest:

• A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta nem változott, 87 ezer fő, illetve 3,4 százalék volt. A nők esetében viszont a munkanélküliek száma 10 ezer fővel, 81 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent.
• A 15–24 évesek munkanélkülisége lényegében nem változott, létszámuk 35 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 10,2 százalék volt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,2 százalék volt, az 55–74 éveseké pedig 2,5 százalék. A változások mindkét esetben mintavételi hibahatáron belüliek voltak.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 5,5 százalékkal, 243,9 ezer főre csökkent.

A munkanélküliség rekordmélységben, minden korosztálynak javulnak a mutatói, vagy maradnak a csúcsközeli értéken (illusztráció) Forrás: Science Photo Library/CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Caia Image / Science Photo Libra

A 15-24 évesek munkanélkülisége lényegében nem változott, munkanélküliségi rátájuk 10,2 százalék volt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,2 százalék volt, az 55-74 éveseké pedig 2,5 százalék. A változások mindkét esetben mintavételi hibahatáron belüliek voltak.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,6 hónap volt, a munkanélküliek 38,5 százalék-a legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított – jelenti a KSH.

Még van tartalék a foglalkoztatás bővülésében

A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság és a piaci szolgáltatások kivételével minden ágazatban bővülést mutatott 2018. III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóiparban 14 ezer, az építőiparban 18 ezer új munkahely keletkezett, a közszolgáltatások területén pedig 31 ezer új állás jött létre. A piaci szolgáltatások területén 22, a mezőgazdaságban 16 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon.

A munkanélküliség ismét kissé csökkenő pályára állt, mivel az elsődleges munkaerőpiac még erősebb dinamikára kapcsolt

- írja Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában.

A közfoglalkoztatásból elkezdődött többek közt a papíron szakképzettséggel rendelkező személyek kizárása, viszont itt jelentős részben olyan munkakultúra nélküli emberekről van szó, akik még a jelen munkaerőpiaci környezetben sem feltétlen képesek elhelyezkedni. Így az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítésnek továbbra is kiemelten fontos szerepe kell legyen, hogy a munkaerőhiány mérséklődhessen, a foglalkoztatás pedig tovább bővülhessen.

Ezt indokolja az is, hogy a foglalkoztatási rátában továbbra is érdemi növekedésre van lehetőség.

Ezt a rátát megvizsgálva további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb EU-s tagállamokkal. Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új, betöltött munkahelyet jelent, ami már a teljes foglalkoztatottságot jelentené. A képzett munkavállalók hiánya ugyan tovább lassítja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a beruházásokat.