Tudja, melyik déli szomszédunknál fizethet ma is nyesttel?

2019.01.05. 14:56

A világ pénznemei jellemzően - ha nem is kizárólagosan - két tulajdonságuk valamelyike után kapták nevüket. Ezek egyike a súly, a másik pedig a pénzeken ábrázoltak. Magyarország egyik déli szomszédjában ez utóbbira vezethető vissza a mostani pénzeken látható minta. A nyest azonban nemcsak szimbolikus jelentősége miatt került fel a korábban vert pénzekre. Az állat, pontosabban annak bőre, értékes fizetőeszköz volt a régi időkben.

A nyest (Martes foina) a történelmi Horvátország területeinek egyik értékes állatfaja volt. Jelentőségét mutatja, hogy a középkorban fizettek is annak bőrével, prémjével. Fontos megjegyezni, hogy a nyestbőr nagyjából ezer évvel ezelőtt, illetve az annál is korábbi időkben, nem pénzhelyettesítő eszközként, hanem tényleges pénzként funkcionált.

Az arra kötelezettek elsősorban adójukat fizették meg azzal.

Mai szóhasználattal élve, kötelezettségüket természetben rótták le. Ám a nyesttel való fizetés úgy beleivódott az akkori gazdasági és kulturális vérkeringésbe, hogy amikor teljesítése már pénzben is lehetséges volt, a korábbról tovább élő adófajta neve ugyanaz maradt. Sőt, a nyest elnagyolt ábrázolásával korabeli pénzeken és címereken is találkozni.

Nyest: bőre, prémje régen értékes fizetőeszköz volt SzlavóniábanForrás: Shutterstock

Nyest: pénz és adófajta egyben

A nyest, ez az eurázsiai kisragadadozó nemcsak a történelmi horvát területeken számított értékes állatnak, hanem például a szlovák részeken is. Mégis, „gazdasági jelentőségre” a leginkább itt tett szert, illetve ezekről a vidékekről maradt fenn számos ezt alátámasztó emlék, utalás.

A drávántúli terület, elsősorban Szlavónia egyes megyéinek királyi adója volt a marturina, azaz a nyestadó. Már Könyves Kálmán király korában pénzben fizetett járadékká vált, noha eredetileg azt természetben szedték.

„Eredetileg nyesttel adózóknak azokat nevezték, akik uruknak évente egy nyestnek a bőrét, azaz lenyúzott bundáját adták. A nyestadó a szlavón bánság jövedelmét gyarapította, egyharmad része a földbirtokost, kétharmad része pedig Szlavónia urát, a királyt vagy a herceget illette meg” – írja Weisz Boglárka a nyestadót bemutató tanulmányában.

A nyest a horvát kuna állataForrás: Shutterstock
Az egyharmad-kétharmad felosztás egyáltalán nem ismeretlen az adóztatásban. Könyves Kálmán király (1096–1116) törvényt alkotott arról, hogy a beszedett vámok és adók egyharmada az ispánnak jusson, melyet az adószedésben történő közreműködéséért kaphatott meg. Hogy a nyestadó esetében miért történt az egyharmad átengedése, csak sejthetjük: kivetése valószínűleg hasonlóképpen történt, mint az Anjou-korban a kamarahaszna beszedése. Fizetői a jobbágyok voltak, de végső soron azt a nemesek adták át az adószedőknek. A földbirtokos közvetítéséért kapta meg a beszedett adó egyharmadát. A nyestadó kivetése és a beszedése a zágrábi püspök emberének tanúsága mellett történt. A nyestadó tizede a zágrábi püspökség területén a zágrábi egyházat, Valkó és Baranya megye területén pedig a pécsi püspökséget illette - írja a történész.

Az állat pénzérmén való ábrázolása nagyon hamar megjelent. A korban többféle érme volt forgalomban, illetve forgott törvényes fizetőeszközként, némelyikkel még a legdélebbi magyar területeken is fizettek.

Nyestet ábrázoló érmékkel már az 1200-as években, II. Endre szlavóniai érméin is lehetett találkozni. Az állat a szlavóniai címerre is felkerült, sőt, alkotóeleme a jelenlegi horvát főcímernek is.

Nyesttel fizetnek a magyar nyaralók is

A középkorban fizetőeszközként használt nyestbőrt és nyestprémet a modern világ sem feledte el, hiszen az 1-es, 2-es és az 5-ös horvát kuna változatain is szerepelt az állat akkor, amikor Horvátország 1994-ben hivatalos fizetőeszközévé tette a kunát.

A horvát pénznem megnevezésének jelentése pedig nem más, mint nyest.

Az 5 kunás horvát érmén is ott a nyestForrás: Shutterstock

Így végső soron a magyar turisták körében is igen népszerű horvát tengerpartokon manapság is „nyesttel” lehet fizetni a különböző szolgáltatásokért, termékekért. A középkori szlavón területek mellett  napjainkban tehát már az egykor Dalmáciának hívott térségekben is működik a „nyesttel fizetés”.