Ráfér a felújítás Budapest történelmi nagypályaudvaraira, hamarosan meg is kezdődik a Keleti és a Nyugati épületeinek korszerűsítése. A jelenlegi rendszer fenntartása vagy átalakítása, egy korszerű, a berlini vagy a bécsi Hauptbahnhofra emlékeztető átmenő főpályaudvar létesítése azonban teljesen új koncepciót igényel. Utóbbi kialakítása már zajlik.

Csaknem minden megyeszékhely vasúti pályaudvarát korszerűsítik, átalakítják a következő években, ahogy az a közelmúltban megjelent, a kiemelt közlekedési fejlesztéseket felsoroló kormányrendeletben olvasható. Az intermodális csomópontok könnyebb átszállást biztosítanak a közúti és a kötöttpályás közlekedési eszközök között.

A fővárosban a jelentős forgalmú vasútállomások közül Kelenföld és Kőbánya-Kispest tekinthető intermodális csomópontnak, azonban a történelmi nagypályaudvarok ebből a szempontból lemaradtak. Bár mind a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvarnak van metró-, villamos- és buszcsatlakozása, az átszállás mégsem nevezhető utasbarátnak: a peronoktól több száz métert kell gyalogolni, többször lépcsőzni, amíg a másik jármű megállójába jut az ember - olvasható a Magyar Idők cikkében.

Az elővárosi vonalak, valamint a pályák egy részének, illetve a járműpark korszerűsítése az utasszám jelentős növekedését hozta Budapest vonzáskörzetében, ám ez még inkább nyilvánvalóvá teszi, hogy a történelmi pályaudvaraink műszaki, esztétikai, sőt közbiztonsági állapota nem éppen XXI. századi. Jó hír, hogy miként a MÁV-Start vezérigazgatója, Csépke András a közelmúltban a Magyar Időknek nyilatkozta, a Keleti és a Nyugati pályaudvarok épületeinek a felújítása hamarosan megkezdődik, amelynek eredményeképpen új várótermek létesülnek, korszerű tájékoztató rendszerekkel, pénztárakkal és a történelmi épületek kívül-belül megújulnak.

Mindez azonban nem jelenti egyben a vasúti technológia megújítását is. Ahhoz ugyanis előbb el kell dönteni, hogy a következő évtizedekre milyen szerepet szánunk a fővárosi fejpályaudvari rendszernek. A fejpályaudvar vasutas szakkifejezés, azt jelenti, hogy a pályaudvar egyben végállomás, ahol a szerelvényeket átrendezik, karbantartást végeznek, a mozdonyok úgymond körüljárják a vasúti kocsikat, a szerelvény végéről az elejére vándorolhatnak.

Európa nagyvárosaiban számos pályaudvart átalakítottak vagy építettek újjá, hogy központi főpályaudvar jöjjön létre. Ennek helyét gyakran úgy választották meg, hogy két, egymást keresztező fővonal metszéspontjában legyenek (ilyen például Bécsben a Hauptbahnhof). A vonatok ezeken a főpályaudvarokon csak addig tartózkodnak, amíg az utasok ki- és beszállnak, majd továbbhaladnak.

A Nyugati pályaudvar történelmi épületének éjszakai fényeiForrás: MTI/Jászai Csaba

Budapesten az utóbbi hónapokban merült fel az igény, hogy a Déli és a Nyugati pályaudvar felszín alatti összekötésével jöjjön létre átmenő forgalmú főpályaudvar. A koncepció előkészítése a megvalósíthatósági tanulmány megrendelésével már elkezdődött.

Szakértők szerint egy városközpontban lévő, átmenő pályaudvar hatása Budapesten, annak elővárosaiban és az egész országban érezhető lenne, nemcsak az átszállások elmaradása miatti komfortnövekedésben, hanem a növekvő járatsűrűségben és akár harminc-hatvan perccel csökkenő menetidőkben.

De jelentős hatása lenne a projektnek a határokon túl is: a balkáni országok, valamint az Ausztria és Csehország közötti utazások esetében szintén nyereség volna Budapest könnyebb átjárhatósága.

Ezenkívül a főváros központjának közvetlen, gyors elérhetősége akkora érv lenne a magyar vasút mellett, amely évtizedekre biztos alapokra helyezné az ágazatot, és behozhatatlan versenyelőnyt adna minden más közlekedési móddal szemben – olvasható a Magyar Közlekedési Klub blogján.