Tragédiák árnyékolják be a világ egyik legnagyobb ingatlanpiacát

10. Új-Delhi, India

Robbanásszerű növekedésen megy át India ingatlanpiaca. A rengeteg új lakásra és kereskedelmi funkciójú épületre azonban sötét árnyat vet az, hogy az építőipari munkások jelentős részét rendkívül alacsony bérekért, munkavédelmi szempontból nem megfelelő körülmények között foglalkoztatják.

A megerősödő és szélesedő középosztálynak köszönhető az, hogy India ingatlanpiaca robbanásszerű növekedésnek indult. A KPMG jelentése szerint a piac nagysága 2025-re 650 milliárd, 2028-ra pedig 850 milliárd dollárra nő. 2018 pedig rekordot hozott a szektorban: az intézményi befektetők 4 milliárd dollárt ruháztak be itt az év első nyolc hónapjában, projektenként átlagosan 110 millió dollár értékben. Ez az elmúlt öt év adatai között a legmagasabb.

A szektor 2017-re már 6 százalékát adta az ország GDP-jének, ez az arány pedig a szakértői előrejelzések szerint 2025-re 13 százalékra emelkedik.

Az ingatlanpiaci szektor pedig az egyik legfontosabb foglalkoztatási területté lépett elő. India egyik állami ügynöksége úgy becsüli, hogy az ingatlanpiacon és az építőiparban 2022-re 66 millió munkavállalóra lesz szükség. A KPMG ennél magasabb számot, 75 milliót vetít előre.

Új-Delhi: óriási robbanás zajlik az indiai ingatlanpiacon Forrás: AFP/Sajjad Hussain

A rendkívüli növekedés több körülménynek köszönhető. Az indiai életszínvonal emelkedésével, a városiasodás felgyorsulásával, mind a kor nívóinak megfelelő lakásokra, mind kereskedelmi létesítményekre nagy szükség van. Például míg 2012-ben 188, addig 2017-ben már 246 bevásárlóközpontot nyitottak az országban, és ezen a téren további növekedés várható.

De az elemzések kimutatták azt is, hogy a lakáspiacot a belföldi mobilitás mellett a felsőoktatásba bekapcsolódó indiai fiatalok számának ugrásszerű növekedése is pörgeti.

Azaz Indiában is akuttá vált az albérletprobléma, hiszen a felsőoktatási intézmények biztosította szálláshelyek száma korlátozott.

Így az ottani egyetemistáknak is a lakásbérlés jelenti a megoldást tanulmányaik idejére. Mindennek a dinamikus növekedésnek azonban ára van.

A BBC riportjában arról számol be, hogy az építőipar elsősorban a szegény vidéki lakosságot szívja fel. Az alacsonyabb státuszú társadalmi csoportba, nemegyszer az „érinthetetlenek” kasztjába tartozó munkavállalók jelentős része rendkívül alacsony fizetségért (napi 4-5 dollár) dolgozik. További probléma, hogy a munkáltatók jelentős része nem fordít kellő figyelmet a bizonságos munkavégzésre. Dolgozóinak nem biztosít megfelelő védőfelszerelést, és baleset - egyes esetekben haláleset - alkalmával nem ritka az sem, hogy felelősségét nem ismeri el az ügyben, a hozzátartozóknak pedig semmilyen támogatást nem nyújt.

Illusztráció Forrás: AFP/Peter Parks

A megkérdezett dolgozók azt mondják:

más lehetőség híján így is kénytelenek elvállalni az életbiztosításnak egyáltalán nem nevezhető építőipari munkákat.

Sokuknál ez az egyetlen jövedelemforrás, és hiába rosszak a feltételek, ha nemet mondanak a munkáltatóknak, tucatjával ugranak azonnal a helyükre az új jelentkezők.

A helyszíni beszámolókból pedig az is kiderült: a munkáltatók szívesebben alkalmaznak olyan munkavállalókat, akik országon belüli migránsoknak számítanak. Ők ugyanis nehezebben tudják bármilyen tömörülésbe rendeződve jogaikat érvényesíteni. A helyi munkavállalók a szakszervezetekhez csatlakozva könnyebben megnehezíthetik a munkáltatók dolgát, míg a távolról érkező kétkezi dolgozóknál erre kisebb az esély – mondták a munkavállalók.