Meddig tarthat a technológiai vállalatok tőzsdei uralma?

2019.01.13. 16:03

Az IMF és a Világbank a világgazdaság felett gyülekező felhőkre figyelmeztet - ez a két szervezet egyébként gyakran szokott riogatni - , de az elemzők többsége a tőzsdei ingadozások veszélyére hívja fel a figyelmet 2019-re. A Financial Times szerzői összefoglalták, mire számíthatnak a technológiai vállalatok, a bankok, az autóipari cégek, a kereskedelmi vállalatok, a légitársaságok és az energiaszolgáltatók ebben az évben.

Az idei esztendő egyik legnagyobb gazdasági kockázata a kereskedelmi háború kiszélesedése mellett a tavaly év végihez hasonló amplitúdójú tőzsdei kilengések folytatódása lehet. Az euróövezetben a legfőbb kérdés, hogy az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának befejezése mit hozhat a gyengébb fejlődést mutató, eladósodott országok, főként Olaszország számára. Kockázatot jelenthet továbbá az egyre kaotikusabbá váló brit kilépés, a franciák bizonytalanná vált költségvetési helyzete, és az olasz bankrendszer törékenysége, továbbá az euróövezet jövőjével kapcsolatos német-francia ellentét.Az euróövezet növekedése meglehetősen szerény, 1,4-1,8 százalék marad az eddig napvilágra került becslések szerint, az inflációtól azonban nem kell tartani, a várakozások szerint 1,5-1,8 százalék körül alakulhat az éves átlag. A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők megnézték, melyik iparágban mi várható ebben az évben, a kereskedelmi háború kiszélesedésének legnagyobb vesztese az autóipar lehet, ami önmagában akár fél százalékpontot is elvihet a növekedésből.

A technológiai óriások

Az Uber várható márciusi Wall Street-i debütálása lehet az év szenzációja a vezető technológiai cégek körében, hiszen a Facebook hat évvel ezelőtti csatlakozása óta nem történt ilyen esemény a csoportban. A öt vezető technológiai vállalkozásnak – a Facebook, az Apple, az Amazon, a Netflix és a Google (rövidítve FAANG) – köszönhető, hogy 2018 jó része bikapiacként vonult be a tőzsdei történelembe.

Erős tőzsdei kilengésekre számíthatunk 2019-ben.Forrás: AFP/Spencer Platt

Idén azonban megingathatatlan vezető szerepük fennmaradása nemcsak a tőzsdei befektetőktől függ, hanem arra hatással lehetnek a szabályozók, a politikusok és a növekvő erejüket egyre kritikusabban vizsgáló nyilvánosság is.
Alapvetően az fogja meghatározni idei évüket, hogy az elmúlt hónapokban a FAANG vállalatok piaci értéke 1,13 ezer milliárd dollárral csökkent. Így 2,68 ezer milliárd dolláros értékük harminc százalékkal marad el összesített csúcsértéküktől. Az esés nagyobb, mint a Nasdaq alig 20 százalékos esése, ami azt jelzi, hogy sok befektető úgy véli, vége a technológiai vállalatok vezető szerepének.

A látványos felfutást követően – amikor a cégek többsége növekedési ütemük gyorsulásáról számolt be – várhatóan jelentős lassulás következhet. A Jeffries elemzői szerint a tavalyi 26 százalékos bevételnövekedés idén 17 százalékra lassul. Ez ugyan továbbra is jelentős teljesítményként értékelhető a 700 milliárd dollár összbevételű vállalatcsoportban, azonban úgy tűnik, vége az aranykornak, s ezek a vállalatok búcsút mondhatnak a kiugróan magas növekedési ütemnek.

Az Egyesült Államok gazdasági növekedése ebben az évben is jó, 2-2,3 százalékos lesz. A 2008-as pénzügyi válságot követően a vezető technológiai cégek alig érezték meg a gazdasági nehézségeket, mert új irányba indultak, fejlesztették például az e-kereskedelmet, illetve erőiket az online hirdetések felé fordították. Most azonban előfordulhat, hogy kevésbé lesznek immunisak a fogyasztói igények visszaesésével szemben.

A FAANG gyengülése jöhet?

Még nagyobb veszélyt jelent a vezető technológiai cégekre, hogy miként viszonyulnak hozzájuk a politikusok és szabályozó hatóságok. A Facebook-részvények például a választások befolyásolása miatti eljárásnak köszönhetően 40 százalékot veszítettek értékükből, mert a befektetők a szabályozó hatóságok reakcióját követően elvesztették bizalmukat a vállalatban, és nem biztos, hogy ezzel vége a negatív szériának.

De nemcsak a Facebooknak van félnivalója. A Google és az Amazon is politikai támadásokkal szembesül időnként, Washingtonban ugyanis egyre nagyobb az igény piaci erejük korlátozására. Az idei évben tisztulhat a kép: eldőlhet, hogy a politikusok a hangos retorikát követően hajlandók-e a tettek mezejére lépni, vagy továbbra is marad a technológiai cégek korlátlan hatalma.

Bankok

A tartósan alacsony kamatlábak és a korábbi botrányok folytatódása együttesen különösen kényelmetlen évet eredményezett a bankszektor számára 2018-ban.

Az év elején a Deutsche Bank piaci értéke mintegy tizede volt a JPMorgan-hez képest, decemberre viszont az amerikai bank majdnem 20-szorosát érte, mint német riválisa. Lehet ugyan arról beszélni, hogy a tavalyi év extra jól sikerült a JPMorgannak, a Deutsche Bank pedig rettenetes évet zárt, de tény, hogy az európai és az amerikai bankok mérete és teljesítménye közötti különbség rekordszintre nőtt.

Forrás: NurPhoto/Jaap Arriens/NurPhoto/Jaap Arriens

A bankok és befektetőik számára most nagy kérdés, hogy a 2019-es év jobb lesz-e, mint a tavalyi. A jelek nem túl biztatóak. Még nem tudni, hogy az európai bankvilágban a Deutsche Bank hatalmas pénzmosási botránya egyedi eset, vagy csak a kontinens alatt megbúvó jéghegy csúcsa volt.

Ha az utóbbi az igaz, akkor az elkövetkező évben hatalmas bírságok várhatók az ellenőrző hatóságoktól.

Bár a bankszektor tűnik a legjobban felkészültnek az üzleti világban, a várhatóan csökkenő üzletmenet arra kényszeríti a globális bankokat, hogy üzleti tevékenységüket - a brexit miatt - Londonból a Frankfurtban, Párizsban és Dublinban újonnan létrehozott központokba irányítsák át. A legnehezebb helyzetben az amerikai bankok lesznek, amelyek több ezer alkalmazottat foglalkoztatnak a londoni Cityben. A brit bankok, különösen a Lloyds és a Royal Bank of Scotland, veszítik a legtöbbet a brit gazdaság visszaesésének eredményeként.
A mennyiségi lazítás fokozatos visszavonása mind az USA-ban, mind Európában várhatóan megduplázza a részvényekre, az ingatlanokra és az egyéb eszközökre gyakorolt nyomást, mivel a pénz visszaáramlik a magasabb hozamú államkötvényekbe.
Egyes befektetési bankok nyernek a változásoknak köszönhetően, mások veszítenek, de az egyenleg valószínűleg negatív lesz. Az összeolvadások és felvásárlások 2018 negyedik negyedévében lelassultak, mivel a finanszírozás szigorodott. Ha a hitelezés valóban elérte a csúcsot, ahogyan sokan gondolják, úgy a hitelezés veszteségei is nőni fognak.

És mivel a globális adósság most 40 százalékkal magasabb, mint a 2008-as pénzügyi válság idején volt, a hatás súlyos lehet.
A technológiai fejlődés ugyanakkor a bankok segítségére lehet, hiszen amennyiben élnek az újonnan megnyíló lehetőségekkel, bővíthetik az ügyfeleik számára nyújtott szolgáltatásaikat, miközben költségeik csökkennek.

Az érem másik oldalán viszont nem szabad elfelejteni, hogy a fintech startup cégek és a technológiai vállalatok egyre erőteljesebben törnek be a bankok alaptevékenységét jelentő piacra. Összességében azt lehet mondani, hogy a bankok idén legalább olyan kemény évre számíthatnak, mint az elmúlt évtizedben.

Autóipar

Az autóipar fölötti égbolt idén egyre sötétebb lehet. Az iparág mindig is érzékeny volt a konjunktúrára, a kulcspiacok pedig éppen most fordulnak esésbe, amikor az autógyártók kiemelkedően sokat költenek olyan technológiákra, mint az elektromos vagy önvezető járművek. Bár nem tudni, hogy a világ legnagyobb piaca Kínában mennyivel nő, az biztos, hogy az USA-ban az idei évben is az autóeladások csökkenésével számolnak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a két ország közötti kereskedelmi háború várhatóan folytatódik.
Az elektromos autók első nagy hulláma tavaly megérkezett a piacra, és idén az eladások további emelkedése várható. Ennek oka, hogy Európában új szén-dioxid kibocsátási szabályok lépnek életbe 2020-tól, és Kínában is szigorodnak az előírások.
Az autógyártóknak a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az elektromos töltőállomások létesítésére. Annál is inkább, mert a nemzeti hatóságok saját károsanyag-kibocsátási előírásaik betartása érdekében nyomás alatt tartják majd a gyártókat a töltési kapacitás növelése érdekében.
Az elektromos autók terjedése versenyhelyzetet alakított ki az akkumulátor-gyártási piacon is, a Daimler és a Volkswagen például már összesen 70 milliárd dollárt költött ilyen célokra. Az akkumulátorgyártás jelentőségének növekedése pedig maga után fogja vonni az olyan alapanyagok árának emelkedését, mint a kobalt és a lítium.

A Volkswagen T-Cross és T-Roc modelljei.Forrás: AFP/Peter Steffen



Több nagy autógyár is komoly gondokkal néznek szembe idén. Tavaly novemberben korrupciós vádakkal letartóztatták Carlos Ghosnt, a Renault-Nissan-Mitsubishi Alliance vezetőjét, ezért a cégcsoport jelentős bizonytalansággal vág neki az évnek. A szövetség tagjai között teljes a megosztottság, különösen ha Ghosn nem tér vissza a pozícióba.
Tovább fejlődhet ugyanakkor a Ford és a VW közötti szövetség. A Ford erőssége az amerikai pick-up teherautókban, az európai haszongépjárművekben és az önvezető járművekben rejtőzik, amit kiegészít a VW erősebb jelenléte az európai piacon, Kínában és az elektromos autók gyártásában. A jelenlegi tárgyalások arra utalnak, hogy folytatódik az együttműködés, amelyből a Volkswagen haszna az olyan speciális járművek gyártásának megismerése lehet, mint az önvezető Ford Argo, teljes összeolvadásra azonban nem lehet számítani.

A Tesla, amelynek tavaly sikerült kitörni a folyamatos termelési kényszerből, nyomás alá kerülhet, hogy kezdje el a Model 3 olcsóbb, 35 ezer dolláros változatának gyártását. Mostanáig csak 49 ezer dolláros modelleket gyártott, s úgy tűnik, az áttörési pont valahol 42 ezer dollár környékén lesz.

Az ágazatot érintő változások az alkatrész-gyártókat sem kímélik. A Continental például elkülöníti régi erőátviteli rendszer üzletágát a vállalat többi részétől, a Delphit és a Autolivet utánozva. Ezek a mozgások a többi alkatrész-beszállítót is arra ösztönzik, hogy kövessék a példát.

Légitársaságok

Bár a légitársaságok idei évére vonatkozó előrejelzések még az igen turbulens tavalyi év végén születtek, kilenc egymást követő év után az ideire is nyereséges időszakként tekintenek.

Az ágazat nettó nyeresége eszerint 9,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, és eléri a 35,5 milliárd dollárt. Ugyanakkor Alexandre de Juniac, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezérigazgatója arról beszélt, hogy ezen túlmenően gazdasági és politikai kockázatokkal is kell számolni. Alex Paterson, az Investec elemzője dicsérte a túlkapacitást csökkentő intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a légitársaságok számára a viteldíjak szinten tartását. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy azok a repülést akadályozó problémák, amelyek tavaly gondokat okoztak az ágazatban – sztrájkok és létszámhiány – idén is problémákhoz vezethetnek a szektorban.

A Lufthansa jó évet zárt tavaly, a legnagyobb európai légitársaság maradt.Forrás: Shutterstock


Brian Pearce, az IATA vezető közgazdásza pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzemanyagárak ugyan csökkentek, az ágazatnak máshol azonban jelentős áremelkedéssel kell szembesülnie, például az infrastruktúra és a munkaerő díja is növekvőben van. Mindez az idei évben további konszolidációhoz vezethet, ahogy 2018 őszén a Primera, Cobalt, SkyWork, Azur Air és Small Planet Airlines is bajba került.

Az IATA előrejelzése szerint a légiszállítási piac a tavalyi 63,7 millió tonnáról 65,9 millió tonnára emelkedik majd, a jövedelmezőség viszont 8 százalékponttal, két százalékra esik. Amennyiben viszont az USA és Kína közötti kereskedelmi háborúban a felek egyezségre jutnak, úgy annak hasznát a légiszállítmányozás is láthatja.

Energiaszolgáltatók

A Brent olaj árának tavaly január és október közötti 30 százalékos emelkedése jelentősen emelte az energiatermelő vállalatok bevételét, ami újabb beruházásokra és a termelés emelésére ösztönözte őket. Változott azonban a helyzet azzal, hogy a múlt év végén a Brent olaj hordónkénti ára 50 dollárig süllyedt. Az olajár további esése ismét nyomás alá helyezheti a cégeket, a BP-től és a Royal Dutch Shell vállalatoktól kezdve egészen az amerikai vetélytársakig, amelyek költségeik csökkentésével vágják vissza adósságaikat.
Mostanáig az extra haszon lehetővé tette a társaságok számára, hogy osztalékot fizessenek, visszavásárolják részvényeiket, illetve hogy új befektetéseket eszközöljenek. Ilyen például a BP 10,5 milliárd dollár értékű palagázüzlete a BHP Billiton's US-szel, vagy a Shell tavaly októberben bejelentett 40 milliárd dolláros ügylete az LNG Canadával.

Bár a nagy társaságok várhatóan megszabadulnak az adósságoktól, hogy emeljék ellenállóképességüket a sokkokkal szemben, és nem emelik jelentősen aktivitásukat,

az amerikai palaszektorban folytatódnak a beruházások.

A katari LNG projekt és a brazíliai mélytengeri olajkitermelés szintén ebbe a csoportba tartozik. Az energiaszektor legnagyobb vállalatai új lehetőségeket keresnek a szektor tiszta üzemanyagok felé vezető útja során, és ezek bejelentésével igyekeznek majd meggyőzni a befektetőket. Ugyanakkor a társaságok költségvetésüknek csak töredékét költik majd alacsony szén-dioxid kibocsátású stratégiák kialakítására.

Kiskereskedelem

A tavalyi év tapasztalataiból sokan azt a következtetést vonták le, hogy csak jelentős engedményekkel lehet megtalálni az utat az óvatosabb vásárlók pénztárcájához.

Mások elvetették az árengedményekre épülő kereskedelmi stratégiát. Hogy kinek volt igaza, azt talán a januári kereskedelmi adatok alapján lehet majd eldönteni. Az idei év egyébként az élelmiszer-kiskereskedelem alapvető átalakulását hozhatja. A verseny- és piacfelügyeleti hatóság várhatóan márciusban hozza nyilvánosságra, hozzájárul-e, hogy a Sainsbury átvegye az Asdát. Amennyiben a hatóság megadja az engedélyt a felvásárlásra, akkor az eddigi négy helyett már csak három szupermarket-lánc marad talpon, amelyből ketten a piac háromötödét mondhatják a magukénak. Az engedély elutasítása pedig kizárja, hogy a jövőben hasonló tranzakcióra kerülhessen sor. Valószínűtlen, hogy a hatóság teljesen blokkolja az ügyletet, ugyanakkor megeshet, hogy olyan feltételeket támaszt, amelyek lehetetlenné teszik a tulajdonosváltást. Ez esetben kérdések vetődnek fel a Sainsbury és az Asda amerikai tulajdonosa, a Walmart jövőbeni üzleti stratégiájával kapcsolatosan.
A versenyhatósági határozat alig néhány héttel Nagy-Britannia unióból való távozását megelőzően születhet meg.