Spotify: megmutatjuk, hogyan működik a jogdíjak elosztása

2019.01.19. 06:54

A Spotify nevű zenei streaming szolgáltató gyökereiben változtatta meg nemcsak a fogyasztók viszonyát a különböző előadókhoz és dalokhoz, hanem a teljes iparágat is a feje tetejére állította. Már nem veszünk lemezeket, és az illegális letöltögetés is egyre inkább háttérbe szorul, hiszen havidíj ellenében bármilyen előadót hallgathatunk korlátlanul. Bemutatjuk, miként osztja el a Spotify a bevételeket, és azt, hogy mindez hogyan sodorja veszélybe a zenész középosztályt.

Zoe Keating csellóművész a The Ringernek beszélt arról, hogy a Spotify elterjedése mennyivel megnehezítette a munkáját és megélhetését. A kanadai előadó a Tumblr nevű közösségi oldalon osztott meg egy grafikont, amellyel a nagyközönség figyelmét szerette volna felhívni a streaming szolgáltatók által okozott problémákra, elsősorban a bevételek egyenlőtlen elosztására a zenészek között.

Keating zenéit 2018-ban összesen 2 milliószor hallgatta meg 241 ezer rajongó 65 különböző országban 190 ezer órán át. Ezért összesen csekély 12 231 dollárt kapott a streaming szolgáltatóktól. A probléma részben abból ered, hogy a Spotify a jogdíjak kifizetését az alapján kalkulálja ki, hogy egy előadó zenéit hányszor streamelték, nem pedig az alapján, hogy hányan.

IllusztrációForrás: Anadolu Agency/2018 Anadolu Agency/Mohammed Elshamy

Keating kiemelte, hogy a rajongók azt hiszik, hogy minél többet hallgatnak egy előadót, annál nagyobb része megy az előfizetésüknek kedvencük bankszámlájára. Ez viszont nem így működik. A Spotify az összes bevétel 30 százalékát elveszi, a többi pénz pedig egy közös kalapba kerül, ahonnan a meghallgatások száma alapján osztják szét az összeget.

Ez annyit tesz, hogy a zenészek nem a saját teljesítményük függvényében kapják a fizetést, hanem az alapján, hogy a kollégáik és az iparág hogyan teljesített. Minél jobban szerepelnek a riválisaid, annál kevesebb pénzt keresel. Ez az egész rendszer a kisebb előadók és a feltörekvő zenészek kárára működik. Keating kifejti, hogy néhány évvel ezelőttig még meg lehetett élni a zenélésből középszerűen, de a mostani streaming korszakban a túlélés egyetlen módja, hogy világsztárrá válj.

A pay-per-stream modell (hallgatásonkénti fizetés) arra kényszeríti az előadókat, hogy valódi rajongók helyett kattintásokat gyűjtsenek. A rendszer másik következménye, hogy a zenészek egyre rövidebb dalokat írnak, hogy a hallgató minél hamarabb a következő számra ugorjon, és újabb meghallgatást generáljon.

Emellett megjelentek a csalók is, akik a rendszer gyengeségeit kihasználva próbálnak meg bevételhez jutni.

Daniel Ek, a Spotify alapítójaForrás: AFP/Toru Yamanaka

Még 2014-ben a Vulfpeck nevű banda 20 ezer dollárt kaszált azzal, hogy Sleepify néven kiadtak egy albumot, amelyen „néma számok” voltak találhatóak, vagyis a tökéletes csendet adták el. Az albumot azzal reklámozták, hogy alvás közben lejátszva a felhasználó jobban kipiheni magát. Egy bolgár csaló pedig 1 millió dollárt keresett 2017-ben azzal, hogy 1200 prémium fiókot hozott létre, majd a saját zenéit játszatta velük folyamatosan, hónapokon át.

Ugyan a felhasználók azonos havidíjat fizetnek a Spotifyért, de nem mindegyikőjük ér ugyanannyit az előadók számára. Az átlagos user havonta 25 órányi tartalmat streamel, az, aki ennél kevesebbet hallgat zenéket az oldalon, gyakorlatilag semmivel nem járul hozzá kedvence fizetéséhez. Erre a megoldás az lenne, ha egy adott felhasználó havidíját azok között az előadók között osztanák szét, akiket ő a legtöbbet hallgatott. Így azok, akik nem használják annyit a streaming oldalt, továbbra is értékesek lennének, mivel ugyan kevesebb időt töltenek zenehallgatással, de nagyobb jutalékot biztosítanak azon kevés zenészeknek, akiket hallgatnak.