Erre figyeljen idén, ha ingatlant, vagyoni értékű jogot ruházna át

Beindult a lakáspiac? 5 tanács, amelyet ingatlanvásárlás előtt érdemes megfogadnod!, Otthon
Vágólapra másolva!
Az ingatlanok és vagyon értékű jogok megszerzésével kapcsolatos jövedelem számításában változás történt az idei év kezdetétől. A változásra az adóhivatal hívta fel a figyelmet honlapján.
Vágólapra másolva!

A magánszemélyek az ingatlanértékesítésből származó jövedelem meghatározásakor levonják a bevételből - többek között - az ingatlan megszerzésére fordított összeget. Január 1-jétől a jogszabály rendelkezik arról, hogyan kell az ingatlan megszerzésére fordított értéket meghatározni, ha a magánszemély ingatlan formájában adóköteles bevételt szerez (például kifizetőtől, ingyenes juttatás, eszközátadás keretében, egyéb jövedelemként), és az ingatlant a későbbiekben értékesíti.

Ilyen esetben

szerzési értékként azt a jövedelmet lehet figyelembe venni az új szabály szerint, amelyre tekintettel az ingatlan megszerzésekor adófizetés történt.

Például, ha a magánszemély ellenérték nélkül kapott kifizetőtől egy 10 millió forint értékű lakóingatlant, annak megszerzésekor egyéb jövedelem jogcímén adófizetési kötelezettsége keletkezett. Ha később ezt az ingatlant eladja, a jövedelem számításakor az ingatlan szerzési értékeként 10 millió forintot vehet figyelembe.

Változtak a jövedelemszámítási szabályok 2019. január 1-től a szerzett ingatlanok, vagyoni értékű jogok esetében Forrás: Thinkstock

Szintén január 1-jétől, amennyiben a magánszemély

vagyoni értékű jogot (például haszonélvezet, használat) értékesít, melyet örökléssel vagy ajándékozással szerzett meg, és a szerzéskor nem fizetett illetéket, a megszerzésre fordított értéket ugyanúgy kell megállapítani, mint az ilyen módon megszerzett ingatlan esetén.

Ez azt jelenti, hogy örökléssel szerzett vagyoni értékű jog esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozással szerzett vagyoni értékű jog esetén az átruházásból származó bevétel 75 százaléka minősül szerzési értéknek.