Tizedével nőttek a bérek novemberben

Bore out illustration. Paris, France VOISIN/PHANIE

10,4 százalékkal nőttek a bruttó bérek novemberben a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 355.100 forint volt, míg a nettó átlagkereset 244.700 forinton állt, figyelembe véve a családi adókedvezményeket. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 366.700 forint volt a hónapban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nettó bérek szintén 10,4 százalékkal emelkedtek, így a reálbér-növekedés 7,1 százalékos volt. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 10,9 százalékpont volt az előző havi 11,3 után. A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérei 5,1 százalékkal növekedtek.

A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 2,8 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3,2 százalék volt, míg a közszférában 0,8 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest, vagyis továbbra is az üzleti szféra növekedése hajtja alapvetően a foglalkoztatást, ami jó hír az adófizetői bázis szempontjából.

2018-ban az év egészét tekintve 11 százalékot meghaladó lehetett a bérnövekedési ütem, idén pedig a Takarékbank elemzői 9 százalékos növekedési volument várnak. 2018-ban a reálbérek növekedése 8,3 százalékpont lehetett, idén pedig a 6 százalékot alulról közeledő növekedésre számítanak a mutatóban. 2013-tól 2019 végéig a jelenlegi folyamatok alapján 51 százalékkal nőhetnek a reálbérek, ami globálisan is kiemelkedő ütemet jelent.

A továbbra is feszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra.

Forrás: Phanie/VOISIN/PHANIE/Voisin

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérje a hazai, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit a Takarékbank szerint egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen segíteni tudna.

Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni.

Ez természetesen kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy azt látjuk például az építőipari folyamatos csúszásokon is, de fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti ez a folyamat, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximálisan ki legyen használva, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, amit immár nem tudnak kikerülni a vállalkozások.

Harmadrészt pedig segítik, hogy az alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben, mégpedig úgy, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti az egész gazdaság termelékenységét és a versenyképességet.