Cégeknél másképp működik a fogyasztóvédelem, mint magánszemélyeknél

Glenview, 2011. november 25. Síkképernyős LCD-televízióval a bevásárlókocsijában áll sorba a kasszák előtt társaival együtt egy vásárló egy Target áruházban, az Illinois állambeli Glenview-ban üzletben. A hálaadás napja utáni, feketének nevezett péntek hagyományosan a karácsony előtti bevásárlási időszak nyitánya, amikor tömegek rohanják meg az üzleteket az Egyesült Államokban. (MTI/EPA/Tannen Maury)

Milyen lehetőségei vannak a vásárlónak, ha cégként bonyolódik fogyasztóvédelmi vitába? Többek közt erről nyilatkozott az egyik hazai üzleti portálnak Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság nagy mértékben jelen van a hagyományos és az online kereskedelemben is. Az ellenőrzésekből is azt látják, hogy egyre kevesebb a jogsértések száma, amit a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz beérkező panaszok száma is bizonyít.

2017 januárja óta a Fogyasztóvédelmi Hatóság a járási hivatalokhoz került, így 197 Járási Hivatalban található meg a fogyasztóvédelmi hatáskör. A lakosok a lakóhelyükhöz legközelebbi hivatalhoz is fordulhatnak, ha bármilyen fogyasztóvédelmi problémájuk akad, vagy a vásárlás során problémával találkoznak.

A legtöbb panasz jótállással-szavatossággal kapcsolatban fordul elő, ezek az úgynevezett garanciális ügyek.

Tavaly 33 ezer fogyasztóvédelmi panasz volt, és ennek 45 százaléka kapcsolódott a jótálláshoz, szavatossághoz. Mindenre, akár ruházati termékre is vonatkozik a 2 év szavatosság, de tízezer forint fölötti értékhatárnál elsősorban műszaki, illetve a háztartásokban használt egyéb termékeknél 1 év a kötelező jótállás, ami erősebb a szavatosságnál, mert 1 évig a vállalkozásnak kell bizonyítania azt, hogy nem volt gyári hibás a terméke.

A cég nevében vásárló ügyfelek másképp intézhetik fogyasztóvédelmi panaszaikat, mint a magánszemélyek, a Fogyasztóvédelmi Hatóság hatásköre ugyanis csak a magánszemélyek ügyeire terjed ki Forrás: MTI/EPA/Tannen Maury

A Fogyasztóvédelmi Hatóság hatásköre azonban csak a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogviszonyra terjed ki, tehát az úgynevezett B2C ügyekre, mert közöttük mutatkozik aszimmetria. Azért szól így a jogszabály, mert a fogyasztó magánszemély sokkal kiszolgáltatottabb a vállalkozással szemben.

A jelenlegi rendszerben a céges vásárlóknak a bírósághoz kell fordulniuk, ha nem tudnak megállapodni a kereskedőkkel, illetve a vállalkozásoknak van egyéb alternatív vitarendezési lehetőségük a kamaráknál, aminek érdemes utánaérdeklődni.

Keszthelyi Nikolettával, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárával készített teljes interjú Azüzlet.hu-n olvasható el.