Tiltott gyümölcsök a hidegháború korszakából

2019.01.26. 07:26

Ma már ki gondolná, hogy az egykoron divatos asztali számítógép, a Commodore 64 a hidegháború egyik gazdasági fegyverének számított? Pedig így volt, ugyanis a nyugati országok által vezetett „feketelistázós" szervezet, a COCOM az 1980-as évek elején ezt a számítógépet is tiltott gyümölcsnek minősítette a kelet-európai (azaz KGST) országok és Kína számára.

A mai tizen- és huszonévesek talán nem teljesen értik, de az 1980-as évek Magyarországán eleinte nem volt könnyű C64-est vásárolni. Ennek nem az volt az oka, hogy az akkori hatalom megakadályozta volna az importját – éppen ellenkezőleg, 1982-től három éven át a nyugati (kapitalista) országok akadályozták meg a Commodore 64-es kelet-európai (szocialistának mondott) országokba történő exportálását.

Exporttilalom a high tech berendezésekre

Létezett ugyanis egy olyan szövetség, amely tiltotta a csúcstechnológiát képviselő eszközök kivitelét a nagy ellenfél, a Szovjetunió és az érdekövezetének számító országokba – húzza alá a Netidők Blogtársaság tanulmánya. Ezt a szövetséget hívták COCOM-nak, az általuk összeállított listát pedig COCOM-listának. A Commodore 64-es is felkerült erre a listára, mint high tech eszköz.

Mi volt a COCOM-lista?
A COCOM-lista egy, a keleti blokk országait sújtó, multilaterális kereskedelmi embargó volt. A lista az embargót koordináló 1947-ben alapított bizottság, a Coordinating Committee for Multilateral Export Controls első két szavának rövidítéséből kapta nevét. A COCOM-lista valójában egy csúcstechnológiai termékeket tartalmazó feketelista volt.
A COCOM-nak 17 tagországa volt: Ausztrália, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Japán, Kanada, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Törökország és az USA.

Ezeket a termékeket tilos volt az embargó alatt álló országokba (KGST, Kína) exportálni, hogy azok így egyre inkább lemaradjanak a korabeli technológiai és a fegyverkezési versenyben (hiszen ekkor még javában zajlott a hidegháború). A COCOM-listát ezért a hidegháborús gazdasági hadviselés egyik formájának is lehet tekinteni.Érdemes végigsorjázni azon, hogy milyen informatikai eszközök exportálását tiltották ezzel a módszerrel a C64-esen kívül. Ilyen volt még többek között az IBM PC, az Ethernet, az Apple Macintosh, a digitális telefonközpontok vagy a mobiltelefon-technológia.

A Commodore 64 csak az 1980-as évek közepén került le a COCOM-listárólForrás: Wikipedia/Bill Bertram

Az Armageddon nyomában blog.com mindehhez hozzáteszi, hogy a volt szocialista országok szabadalom alá eső találmányait, fejlesztéseit viszont tudósaink, feltalálóink, fejlesztőink személyében a nyugat kivétel nélkül igyekezett kiszipkázni, hogy azzal a saját céljait segítse, a technikai-pénzügyi fölényét növelje.

Kirobban a Toshiba-botrány

A COCOM-lista kijátszása és megkerülése az embargó alatti országok számára természetesen stratégiai fontosságú kérdés volt. Az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB „X-vonala" technológiai és tudományos hírszerzéssel foglalkozott. Feladatai közé tartozott nyugati vagy semleges országokban fedőcégek létrehozása, majd a COCOM-listás termékek megrendelése és leszállíttatása ezekre a látszólag ártatlan címekre.

A korlátozások eseti megkerülése azonban csak technológiai és műszaki szempontból volt jelentős; egész országok keresletét ellátó kereskedelmi mennyiségeket nem nagyon lehetett így biztosítani.

A COCOM-lista egyik elhíresült megsértésére 1987-ben derült fény. A japán Toshiba 1982 és 1984 között a norvég Kongsberg hadiipari cégen keresztül nyolc számítógép-vezérlésű precíziós CNC szerszámgépet adott el az akkori Szovjetuniónak. Az USA véleménye szerint ezzel a szovjetek számára lehetővé tette az addig technikailag kivitelezhetetlen minőségű tengeralattjáró-hajócsavarok gyártását.

Az új technológiának köszönhetően az 1980-as évek végére a szovjet tengeralattjárók által keltett propellerzaj jelentősen lecsökkent. 1986 közepétől a CIA egyre több jelentést kapott arról, hogy szovjet tengeralattjárók sikeresen „lerázták" az őket követő amerikaiakat.

Az 1986-ban hadrendbe állított Akula (Projekt 971 Scsuka-B) volt az egyik olyan szovjet tengeralattjáró, amely a modern Toshiba CNC-esztergagépekkel megmunkált hajócsavarjával a korábbi tengeralattjáróknál sokkal halkabban tudott haladniForrás: Wikipedia/US Navy

A Toshiba az exportkorlátozások megkerülése érdekében többek között átnevezte a kérdéses berendezést, több más változtatást is eszközölt, és az új berendezést nem exportengedély-köteles szerszámgépként adminisztrálta. Büntetésként 1987-ben az amerikai szenátus kettőtől öt évig terjedő időre betiltotta a Toshiba termékek USA-ba irányuló importját.

Kétélű fegyver volt

De a fejlett nyugati országok az embargó alkalmazásával nemcsak a keleti blokkhoz tartozó országok technológiai fejlődését akadályozták, hanem saját maguk számára is gondokat okoztak. Egy 1987-es amerikai tanulmány szerint a COCOM-lista fenntartása 1985-ben összesen 9,3 milliárd dollár kárt okozott az amerikai gazdaságnak, és 188 ezer munkahely elvesztésével járt.Aztán a hidegháború korszaka - a Szovjetunió szétesésével és a volt szocialista-blokk megszűnésével - a kilencvenes évek fordulóján véget ért, így a COCOM-lista is elvesztette a létjogosultságát.

A COCOM-lista embargója a keleti blokk országait sújtottaForrás: Wikipedia/Goldsztajn, Teemeah

Hatálya alól elsőként Magyarország került ki az egykori szocialista országok közül. Velünk szemben ezt a tiltólistát 1990-ben lényegesen enyhítették, 1992 elején pedig véglegesen megszüntették, miután bevezettük a COCOM által szükségesnek vélt exportkorlátozásokat.Maga a COCOM szervezet pedig 1994-ben szűnt meg. Szellemi utóda a wassenaari egyezmény lett, amelynek Magyarország 1996 januárjában egyik alapító tagja volt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK