Tovább bővült a foglalkoztatás, kiugróan jók a munkaerőpiaci adatok

2019.01.30. 11:05

Ismét nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), közzétéve a legutolsó negyedév adatait. A munkanélküliség ezzel egyidejűleg tovább csökkent.

A tavaly október-decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 481 ezer volt, 34 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal 69,5 százalékra emelkedett – jelentette a KSH.

A 2018-as év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 469 ezer volt, 48 ezer emberrel dolgoztak többen az előző év azonos időszakához képest.

A foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében 1,1 százalékponttal 69,2 százalékra emelkedett 2017-hez képest.

Tavaly a negyedik negyedévben az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 73 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 47 ezerrel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig a mintavételi hibahatáron belül változott.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatottsága lényegében nem változott, a foglalkoztatási rátájuk 29,8 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatási ráta is a mintavételi hibahatáron belül változott, számuk elérte a 3 millió 411 ezret, a foglalkoztatási rátájuk pedig 83,8 százalékon állt tavaly október-decemberben.

Az 55-64 éves korosztályban 11 ezerrel, 702 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma; a foglalkoztatási ráta pedig 2,6 százalékponttal, 55,6 százalékra emelkedett.

A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,3 százalékkal, 2 millió 415 ezerre nőtt, a foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 76,6 százalékra emelkedett. Ugyanebben a korcsoportban a női foglalkoztatottak száma 0,6 százalékkal 2 millió 1 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt.

A 20-64 éves korcsoportban – amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki – a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 74,7 százalékra emelkedett 2018. negyedik negyedévében. A korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,3, a nőknél 67,1 százalékos.

Területi megoszlást tekintve tavaly a negyedik negyedévben a foglalkoztatás Észak-Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, 1,9 százalékponttal.A foglalkoztatás szintje azonban továbbra is alacsony, 66,1 százalék. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 65,0 százalék.

A 2018-as év egészében az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 99 ezerrel nőtt 2017-hez képest, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 46 ezerrel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké pedig 5 ezerrel csökkent.

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya 29,0 százalék maradt, a legjobb munkavállalási korú 25-54 éveseké 0,4 százalékponttal 84,1 százalékra emelkedett. A legnagyobb növekedés az idősebb, 55-64 éves munkavállalók körében történt, ahol a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal 54,4 százalékra nőtt 2018-ban az előző év azonos időszakához képest.

A munkanélküliség rekordmélységbe csökkentForrás: Phanie/VOISIN/PHANIE/Voisin

Mélyponton a munkanélküliség

A tavaly október-decemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 8 ezerrel, 167 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent – közli a KSH.

A 2018-as év egészét tekintve a munkanélküliek létszáma átlagosan 172 ezer volt, ami 2017-hez képest 20 ezerrel kevesebb.

A munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent 2018-ban az előző év azonos időszakához képest.

Tavaly a negyedik negyedévben a 15-24 évesek körében a munkanélküliség lényegében nem változott, munkanélküliségi rátájuk 10,1 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éveseknél a munkanélküliségi ráta 3,2 százalékra csökkent, míg az 55-74 éveseké lényegében nem változott, 2,6 százalékon állt.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,8 hónap volt, a munkanélküliek 39,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A területi megoszlást tekintve 2018. október-decemberi időszakban a munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,7 százalék), a Nyugat-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (2,2 százalék).

A 2018-as évben 2017-hez képest a fiatalok munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 10,2 százalékra, a 25-54 éveseké 0,3 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött.

A legnagyobb változás az 55-74 évesek körében történt, rátájuk 1,0 százalékponttal, 2,4 százalékra csökkent.

Tavaly december végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 5,0 százalékkal, 242 ezerre csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Továbbra is a bérnövekedés lehet a munkanélküliség ellenszere

Jól láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, sem a munkanélküliség, sem a foglalkoztatási ráta nem tud érdemben pozitív irányba elmozdulni hónapok óta, annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva más uniós tagállamokkal, ami további 250-300 ezer új álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon – állítja Horváth András, a Takarékbank elemzője, reagálva a KSH adataira.

Folytatódhat a bérnövekedés a hazai munkaerőpiaconForrás: Shutterstock

Az ok e jelenség mögött, hogy a még mindig rendelkezésre álló munkaerő „minősége” meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatató és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon.

Ez a helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a nominális szintet, ami már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot, és elindulhatna a magasan képzett munkaerő be- és visszavándorlása. Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, mivel a rendkívül beszűkült hazai munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta két számjegyű mértékben növekednek, és a következő években is ugyanez tendencia várható, kiváltképp, ha folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint néhány munkavállalói adócsökkentés tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot. A munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontján is és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek, de ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes beruházásokkal, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább növeli – írja az elemző.