OECD: Remek formában a magyar gazdaság

A következő években is erőteljes, bár némiképp lassuló növekedés várható a magyar gazdaságtól. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a tavalyi 4,6 százalékos GDP-bővülés után az idén 3,9 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos növekedés várható.

Az OECD közétette a legfrissebb megállapításait a magyar gazdaságról.

A szervezet ebben elismeri Magyarország gazdasági teljesítményét.

Az OECD szerint a magyar gazdaság jó teljesítménye főleg a lakossági fogyasztás számottevő mértékű reálbér-növekedésére, azaz az egyre magasabb fizetéseknek köszönhető.

Emellett a vállalati és építőipari beruházások révén növekedik.

Az infláció a jegybank 3,0 százalékos, plusz-mínusz 1 százalékos tűréshatárral megszabott céljának felső határa felé tart.

A tavalyi 3,0 százalékos infláció az idén és jövőre 4,0 százalékra emelkedik az OECD szerint.
A jegybank növekedésösztönző monetáris politikát folytat azzal együtt is, hogy már jelezte készségét az óvatos és fokozatos szigorítás megkezdésére - tették hozzá. Az OECD szükségesnek is tartja a monetáris politika szigorítását és ezzel párhuzamosan a nem konvencionális monetáris politikai eszközök alkalmazásának leépítését.

Az OECD kiemeli, hogy a munkanélküliség történelmi mélyponton van, és már több területen munkaerőhiány jelentkezik,

Ugyanakkor az ezzel párhuzamosan bekövetkezett erőteljes mértékű és széles területeket felölelő reálbér-emelkedés nagyban hozzájárult a bérkülönbségek kiegyenlítődéséhez is.

Az OECD prognózisa a GDP növekedésére nem változott a tavaly novemberi előrejelzéshez képest. Ennek értelmében a GDP-növekedés várhatóan lassulni fog, ezt pedig részben a termelési kapacitás korlátainak megközelítésére, részben a kereslet kielégítésében az import növekvő részarányára vezeti vissza a szervezet.

Illusztráció Forrás: MTI/Balázs Attila

Ezt jósolja a szervezet

Az export a tavalyi 8,3 százalék után az idén 7,5 százalékkal, 2020-ban 5,9 százalékkal, az import pedig a tavalyi 9,6 százalék után 8,8, majd 6,3 százalékkal nő. A bruttó állóeszköz-felhalmozás mértéke a tavalyi 15,7 százalékról 2019-ben 9,5 százalékra, 2020-ban 4,8 százalékra csökken. A GDP-arányos folyó fizetési mérlegtöbblet a tavalyi 1,7 százalékról az idén 0,9 százalékra, 2020-ban 0,6 százalékra csökken.

A lakossági fogyasztás tovább emelkedik a bérek és a foglalkoztatás növekedésének köszönhetően. A tavalyi 5,6 százalék után az idén 4,7 százalékkal, jövőre 4 százalékkal növekszik. A 2018-ban 3,6 százalékos munkanélküliségi ráta tovább csökken, az idén 3,2, jövőre 3,1 százalékra.

Illusztráció Forrás: Origo

Az OECD szerint a bérnövekedés a versenyképesség rontása mellett az inflációs várakozások révén a monetáris politika módosítását kényszerítheti ki, erősítve ezzel a ciklikus kilengéseket. A nemzetközi pénzpiacokon esetleg bekövetkező zavarok pedig a bankrendszeri hitelezési hajlandóságát rontva vetheti vissza a magyarországi növekedést - írták.

Az OECD méltatta Magyarország azon képességét, hogy nagy sikerrel vont be közvetlen külföldi beruházásokat a gazdaság fejlesztésébe.

Kiegyensúlyozott és erőteljes a gazdasági növekedés

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügyekért felelős államtitkára a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országjelentésének csütörtöki budapesti bemutatóján hangsúlyozta, hogy a szervezet friss elemzése elismeréssel szól a magyar gazdasági eredményekről,

amely kiegyensúlyozottnak és erőteljesnek nevezi a gazdasági növekedést,

köszönhetően a bérnövekedés által hajtott erős belföldi keresletnek, illetve a kiemelkedő beruházási aktivitásnak.

Álvaro Pereira, az OECD közgazdasági igazgatóságának országtanulmányi részlegének igazgatója ismertette, hogy 2018-ra 4,6 százalékos, 2019-re 3,9 százalékos, 2020-ra pedig 3,3 százalékos növekedést jeleztek előre. A magyar gazdaság gyors ütemben bővül, példátlan foglalkoztatási szinttel, történelmileg alacsony munkanélküliséggel és erős bérnövekedéssel,

a növekedés ütemének fenntartásához azonban további reformok szükségesek.

Az igazgató példaként említette a népesség elöregedésének kezelését az államháztartásra gyakorolt negatív hatások korlátozásának érdekében, különösen a nyugdíj- és a egészségügyi kiadásokkal összefüggésben.