Tudja, hol működik a világ utolsó személyhívó szolgáltatása?

2019.02.01. 15:04

Ahogy a VHS-től való végleges búcsú szimbolikus évének 2016-ot, úgy a személyhívók korszakának végének, vélhetően az idei, 2019-es évet lehet tekinteni. Idén szeptemberben ugyanis végleg leállítják a világ utolsó, még működő személyhívó-szolgáltatását is.

A mostani fiatal harmincasok egy része valószínűleg már csak a korábban készült filmekben, vagy az egyik nagyon sikeres tévésorozat, a Vészhelyzet epizódjaiban látott személyhívót. Az eszköz a mobiltelefonok mindent maga alá gyűrő térhódítása előtt Magyarországon is ismert volt, ám mind elterjedését, mind időbeni kifutását nézve, jóval kisebb szelet jutott neki, mint a nyugati vagy a fejlett távol-keleti országokban. Az USA-ban vagy épp Japánban, jóval szélesebb körben ismert és alkalmazott eszköz volt, ahogy arról a Quartz összeállításában is szereplő számok árulkodnak.

Az adatok szerint, az 1980-as években világszerte nagyjából 3,2 millió ember használt személyhívót hosszabb-rövidebb ideig. Ez a mobiltelefonok széles körű elterjedésének hajnalára megtöbbszöröződött, és 1994-re a csúcsra ért, 64 millió felhasználóval.

A szolgáltatást főként kórházakban, üzemekben, illetve vezetékes telefonhálózattal jól ellátott helyeken lehetett használni.

Idén valószínűleg a személyhívótól is végleg búcsút lehet venni mint lakossági szolgáltatásForrás: Shutterstock

A tévésorozatokból ismerős jelenetek sokaságai játszódtak le ilyen helyeken: az egyirányú kommunikációt lehetővé tevő szolgáltatás központjának közreműködésével, az illető "megcsipogtatta" a személyhívó tulajdonosát, aki készülékén látta, milyen telefonszámot kell felhívnia az első elérhető vezetékes csatlakozásról.

A megoldás olcsó volt, ugyanakkor számos korláttal járt. Éppen ezért figyelemre méltó, hogy a mobilkorszak viszonylag lassan vette csak át az uralmat a személyhívó készülékektől.

1999-ben az amerikai tinédzserek 15 százaléka rendelkezett ilyen készülékkel, 2013-ban pedig még világszerte 5-6 millió használója volt azoknak. Sőt, az Egyesült Államokban még mindig 1,1 millió regisztráltja van a Spok-nak, a legnagyobb ottani ilyen szolgáltatónak. A felhasználók főként az egészségügyben dolgoznak.

Érdekesség, hogy a globálisan alkalmazásban lévő személyhívók 10 százaléka a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgáltatónál működik, évente 3,5 millió dolláros, azaz közel 1 milliárd forintos költséggel. Az angoloknál sokan szorgalmazzák a rendszer cseréjét korszerűbb, kétirányú szolgáltatást biztosító megoldásokra.

Napjainkra a mobiltelefont használók száma nagyságrendekkel szárnyalja túl a személyhívók tulajdonosainak számát. A becslések szerint, több mint 4,5 milliárd embernek van mobiltelefonja világszerte.

Úgy tűnik, az idei évben végleg búcsút lehet inteni a személyhívó szolgáltatásnak, legalábbis a lakossági területen.

Ám egy-egy speciális szektorban vagy alkalmazási területen (egészségügy, katasztrófahelyzetek kezelése stb.) vélhetően továbbra is használni fogják azt, ahogy az alábbi bejegyzés mutatja:

Érdekessé tesz a váltást az is, hogy abban az országban élt a legtovább lakossági szolgáltatásként a személyhívás lehetősége, amely úttörő volt annak alkalmazásában, ugyanakkor az új technológiák kapcsán a világ élen járó államai közé tartozik.

A Tokyo Telemessage nevű vállalat közlése szerint idén szeptemberben végleg leállítják szolgáltatásukat, melynek jelenleg még mintegy 1500 előfizetője van.

A cég kiemelte: az eszközök gyártását már 20 éve abbahagyták, de a szolgáltatást megtartották, mert sok - főként idős japán - ragaszkodott ahhoz a mobiltelefonra váltás helyett. A vállalatnak 1996-ban még 1,2 millió ügyfele volt Japánban a személyhívó szolgáltatás rendszerében.