A GDPR után még egy sor hasonló szabály jön

2019.02.10. 15:03

Az Európai Bizottság (EB) szerint az EU jelenleg nem kamatoztatja teljes mértékben az adattechnológiában rejlő lehetőségeket, és az USA-hoz képest lassan reagál az adatforradalomra. Ezért 2020-ig számos területen jogi és szakpolitikai intézkedések bevezetését javasolja a digitális piac megteremtése érdekében.

A cél az információs technológiák és a digitális világ "akadálymentesítése", az abban rejlő lehetőségek maximális kiaknázása a gazdaság növelése érdekében. A digitális transzformációval jelentős szabályozásbeli változás is együtt jár – írja az mmonline.hu.

A Big Data-hoz és az adatkészletekhez való hozzáférés feloldásához az EB egy, az Európai Unión belüli adatkereskedelemre szabott jogi környezet kialakítását célozza. Ennek első eleme a tavaly életbe lépett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) bevezetése volt.

Ezek a módosítások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Big Data-ból táplálkozó és mesterséges intelligencián (MI) alapuló technológiák alapjaként hasznosított nem személyes adatok szabadon áramolhassanak.

Egy beszédfelismerő ügyfélszolgálati robot alkalmazása esetében például a transzparencia, megfelelő tájékoztatás, valamint a jogalap választása és felülvizsgálata nagyon fontos. Ugyanígy, a szoftver alapú megoldásoknál, melyeknél algoritmusok humán beavatkozás nélkül végeznek hitelkockázat-értékelést és döntenek meghatározott fizetési módszer engedélyezéséről, vagy az ügyfél személyes preferenciáin alapuló ajánlat küldéséről, szükséges az automatizált adatkezelésre vonatkozó szabályok figyelembevétele – mondta Bánczi Lea, a Deloitte Legal ügyvédje.

A technológiai fejlesztés megköveteli a digitális akadálymentesítést, s benne egy sor szabályozói változástForrás: Origo

A digitális akadálymentesítéshez az EB az adatvédelmen túlmenően további mintegy 30 szabályozási intézkedést irányzott elő, ezek egy része már megjelenik a tagállami szabályozásban. Ezek közt említhető a szoftveres forráskódok megfelelő alkalmazásához is elengedhetetlen szerzői jog teljes modernizációja. Az elektronikus marketing szabályok, az áruk internetes és egyéb távértékesítésére, valamint a digitális tartalomszolgáltatásra irányuló szerződések kidolgozása, reklámjogi, hírközlési, fogyasztóvédelmi szabályok és személyiségi jogi keretek megreformálása is ide sorolható.

A technológiai fejlődés generálta új üzleti megoldásokat és stratégiákat le kell fordítani a jog nyelvére, így a piacra lépést megelőzően az új üzleti konstrukciókat be kell illeszteni a hazai és EU-s jogi környezetbe. Emellett újszerű üzleti elgondolásokat támogató, valamint a dinamikusan változó szabályrendszerben megfelelő alkalmazkodást segítő jogi megközelítésre van szükség – mondta Bánczi Lea.