A vendéglők elszáguldanak az élelmiszerboltok mellett

2019.02.07. 14:48

Sokkal gyorsabban nő a vendéglátás forgalma az élelmiszer kiskereskedeleménél, emellett átrendeződik az élelmiszerekre fordított kiadások szerkezete is. Öt év alatt a vendéglátás növekedésének üteme a kétszerese volt az élelmiszerboltokénak, és a növekmény 30 százaléka erre a szektorra jutott.

A Blokkk.com e témában született összefoglalója kiemeli: nem várt fordulatot hozott 2018 decembere, hiszen az élelmiszerboltokban alig vásároltak többet, mint egy évvel korábban, így az élelmiszer kiskereskedelemben a várt növekedésből szinte semmi sem lett az év végén a friss statisztikai adatok szerint.Az elmúlt években az élelmiszerboltok forgalma egyébként évről-évre bővült ugyan, de a tempója lassult valamelyest.
Eközben szép növekedést tudott felmutatni a vendéglátás. Ennek üteme hullámzott ugyan, de összességében - öt esztendő alatt - megközelítette a negyven százalékot. Ez pedig nem csupán azt jelenti, hogy a szektor növekedési üteme a duplája volt az élelmiszer kiskereskedelemének, hanem azt is, hogy sebességben lepipálta az élelmiszerüzleteket.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A blokkk.com már korábban rámutatott arra, hogy a vendéglátás általános forgalmi adójának kulcsa 2017-ben és 2018-ban két lépcsőben 5 százalékra csökkent, de ebből a vendégek az árlapokon semmit sem tapasztaltak, mert az éttermi árak nemhogy nem csökkentek, hanem emelkedtek. Így is sokkal többet költöttünk azonban a vendéglőkben, éttermekben.

A 2014-18 közötti években az élelmiszer kiskereskedelem és a vendéglátás bevételei a következőképpen alakultak:

Élelmiszerre fordított kiadások 2014 2015 2016 2017 2018 2014-2018
Élelmiszer kiskereskedelem (növekedés százalékban)  +4,8   +4   +3   +3  +3,3  +19 
Vendéglátóipar (növekedés százalékban)  +4,4  +10,7  +6,3  +3,6  +8,6*  +38
             

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), érték: kiigazítatlan, nyers volumenindex (árváltozások kiszűrésével), */: január-november alapján

Az élelmiszerre fordított kiadásokon belül a vendéglátóipari egységek súlya 16-ról 19 százalékra nőtt, ami nem is csoda a szektor gyorsabb növekedési üteme miatt. Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztónak több a pénze, abból többet költ el a vendéglátásban, mint az élelmiszerboltokban. Ezzel átstrukturálódik az élelmiszerekre fordított kiadások szerkezete.

Az elmúlt öt év során élelmiszerre közel ezernégyszáz milliárd forinttal többet költöttek a hazai fogyasztók (folyó áron számolva), és a növekmény 30 százalékát a vendéglátósok zsebelték be.

Forrás: AFP/Ali al-Saadi

E folyamatok okai közül az első helyre kívánkozik, hogy a vastagabb pénztárca eleve lehetővé teszi a nagyobb kiadásokat. Persze egy vendéglő nem ok nélkül drágább, hiszen a kényelmet is meg kell fizetni: nem kell a boltba rohangálni előtte, krumplit hámozni, sütni-főzni, sőt, az ételt fel is szolgálják, nem beszélve arról, hogy az otthoni étkezés utáni mosogatást is meg lehet spórolni.

Ebből az is kiderül, hogy ha van pénz a kényelemre, akkor van rá igény is. És ez más esetekben szintén igaz, hiszen ennek köszönhető az élelmiszerboltokban például a készen kínált hidegkonyhás vagy büféételek iránti kereslet bővülése.

Emellett hozzájárult a változásokhoz például a belföldi turizmus erősödése is, hiszen ha utazik a család, akkor a nyaralás során élelmiszerüzletet is felkeres ugyan, de a lángos és a sültkolbász, a sülthal mindig pihentető és csábító csemege a büfékben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK