Óriási, egyben kétes üzletet hozott a terrorállam utáni roncskereskedés

2019.02.19. 05:57

Rengeteg fémhulladék marad hátra a Közel-Keleten az Iszlám Állam nevű terrorszervezet visszaszorítását követően, a háborús övezetekben. A hulladék feldolgozására máris óriási, több millió dolláros üzlet épült. A Reuters munkatársai iraki helyszínekre látogatva mutatják be, mennyi ellentmondástól és feszültségtől terhes az értékes fémáru körüli tisztességes, vagy épp tisztességtelen üzletelés.

Egyre inkább visszaszorítják az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet Irakban és más közel-keleti országokban. Bár a harci cselekményeknek még koránt sincs vége, a térség számos országába pedig még nem köszöntött be a béke, egyes helyeken az élet lassan normalizálódik, és visszatér a rendes kerékvágásba.

Ennek egyik jele, hogy a dzsihadista harcosok kiűzésével egyre több városban és országrészben merül fel az újjáépítés lehetősége. Azaz sokfelé csak felmerül, de rögtön számos bizonytalanság jelentkezik körülötte.

Az egyik ilyen a háborúból ottmaradt fémhulladékok kérdése.

Moszul óvárosa: Irak egyik fontos települése szenvedte el az egyik legnagyobb pusztítást, amíg 2017-ig az Iszlám Állam kezén voltForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Oliver Weiken

Egyes becslések szerint a jelentős harcok helyszínein összesen akár több száz ezer, vagy akár millió tonnányi fémhulladék és egyéb olyan anyag maradt a csatározások után, amelyek jelentős részét most hasznosítani lehetne az újjáépítésben. Különösen az Iszlám Állam egykori kiemelt városának, Moszulnak a térségében, vagy a szintén heves harcokat elszenvedő Falludzsában van nagy mennyiségű roncsanyag. Fegyverek, robbantásos merényletekhez használt autók, sérült víztartályok, és rengeteg olyan katonai vagy polgári eszköz, melyből a háború után a roncskereskedők pénzt csinálhatnának.

Ez azonban nem olyan egyszerű, mert a roncstelepek tulajdonosai arról számolnak be, hogy az értékes hulladékra másoknak is fáj a foga.

A roncsok eladását ugyanis a helyi, polgári kereskedők helyett mindinkább a Népi Mozgósítási Erők (PMF) nevű ernyőszervezet végzi. A PMF az iraki kormányerők mellett harcoló, több tucatnyi milíciát tömörítő csoportosulás. Többségükben síiták találhatók meg a harcoló alakulatok soraiban, de kisebb részben keresztények, sőt, kurdok és jazidi hitűek is felbukkannak soraikban.

Dollármilliós üzletet jelent a roncsok hasznosításaForrás: AFP/Zaid Al-Obeidi

A PMF azonban - így a helyi roncslerakatok vezetői - néha rábeszéléssel, néha fenyegetés árán veszi rá őket arra, hogy a begyűjtött fémhulladékot áron alul adják el számukra.

A nyilatkozó kereskedők azt is elmondták: minél inkább az egykori harci cselekmények helyszínéhez közel laknak, a felvásárlási ár annál alacsonyabb. Egy roncstelep-tulajdonos elmondta, 100 ezer iraki dínárért (kb. 84 dollár, 23 ezer forint) veszi át tonnáját a fémhulladéknak, és alig 10-15 százalékos árréssel tud túladni azon. Ezzel szemben a PMF, amely az egész fémhulladék-kereskedelmet uralja, akár 200 dollárt is kap tonnájáért az észak-iraki kurd területeken. 

Egy moszuli fiatal fiú pedig elmondta, a belvárosban csak 50 dínárt (42 dollár tonnánként) kap egy kilogramm fémhulladékért, a gyűjtőterületet pedig szintén a PMF tartja ellenőrzése alatt.

Iraki férfi Moszulban, nem sokkal az után, hogy a kormányerők és a milíciák kiverték onnan a dzsihadistákatForrás: AFP/Ahmad Al-Rubaye

A beszámolókból kiderül az is, hogy a milicisták csak kivételes esetekben engedik azt a roncsüzlettel foglalkozóknak, hogy maguk szállítsák az árut északra vagy délre, Baszra közelébe. 

A feldolgozóüzemekbe csak úgy kerülhet áru, ha azon a milíciák megkeresik a maguk hasznát. 

A kurd régióban fekvő Erbil városának fémfeldolgozójában a vezető elmondta: napi 300-400 tonna fémhulladék érkezik hozzájuk, főként Moszulból és környékéről, mióta a dzsihadistákat kiűzték onnan. Ők 150-160 dollárt fizetnek tonnájáért. Ám azt a vezető is megerősítette: a szállításokat a PMF kontrollálja, így ha esetleg az egyes milíciák között nézeteltérés támad a bevételen való osztozásban, akár hónapokra is leállhatnak a beérkezések.

A helyszíni beszámolókból kiderül: a háború utáni fémhulladéküzlet már dollármilliókat hozott az azt felügyelő milíciáknak.