A munkavállalók több mint felének nincs még készsége arra, amiből élni fog

2019.02.15. 16:32

A Vodafone Institute új technológiák elfogadottságát vizsgáló Digitising Europe című felmérés a digitális készségek általános hiányára mutat rá. A megkérdezettek 85 százalékának lenne szüksége munkakörében a digitális készségekre, de 56 százalékuk azt nyilatkozta, hogy készségei nem megfelelőek ehhez.

A Vodafone Intézet átfogó tanulmányának eredményei azt mutatják, hogy a munkavállalók világszerte úgy érzik, nem rendelkeznek a jövőben szükséges digitális készségekkel a munkakörök betöltéséhez.
A kutatás azt vizsgálja, hogy van-e összefüggés a digitalizáció különböző szintjei és az emberek hozzáállása között. Az egyik legelső olyan átfogó jellegű kutatás során, amely a technológia elfogadottságát vizsgálja a digitalizáció tükrében, 9 országból 9 ezer válaszadót kérdeztek meg.

A tanulmány főbb megállapításai szerint általánosan a válaszadók 85 százaléka nyilatkozta, hogy a munkakörében szüksége van digitális készségekre, de 56 százalékuk gondolja úgy, hogy a készségeit tovább kell fejleszteni, és csak 29 százalékuk tartotta azokat megfelelőnek. Kínában a válaszadók 78 százaléka, Bulgáriában pedig 70 százaléka érzi szükségét digitális készségei fejlesztésének, szemben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 42 százalékos, valamint Németország 43 százalékos arányával.

Az európai válaszadóknak csak 32 százaléka sajátította el digitális készségeit munkahelyén vagy tanulmányai során, míg 67 százalékuk nyilatkozta, hogy egyedül kellett megtanulnia azokat.

Lesújtó képet fest a Vodafone felmérése a digitális képességeinkről, mely a jövőben alapszintű képességgé válik majd - olyan a helyzet most, mintha nem tudnánk megfelelően írni vagy olvasni, miközben pontosan tudnánk, hogy a munkánkhoz ez szükséges leszForrás: Thinkstock

Az indiai válaszadók 83 százaléka, míg Kínában a megkérdezettek 76 százaléka részesül legalább heti 5 órányi digitális oktatásban, míg Nyugat-Európában ez az arány 50 százalék alatti.

Kínában a válaszadók 53 százaléka fordít szabadidejéből heti 1-5 órát készségei fejlesztésére, 14 százalék pedig még ennél is több időt áldoz rá. Németországban erre a tevékenységre vonatkozóan a válaszadók 35, illetve 6 százaléka adott azonos választ.

A megkérdezett szakértők szerint két oka van annak, hogy az európaiak kevésbé hajlamosak készségeik fejlesztésére. Először is, az új készségek megszerzésére irányuló erőfeszítést nem követi kellő elismerés vagy pénzügyi javadalmazás.

Másodsorban Európában még mindig az az elképzelés uralkodik, hogy mindenki egy állást választ egész életére. Ezzel szemben Kína és India lakossága az elmúlt években közvetlen hasznot húzott a digitalizáció gyors fejlődéséből.

Az „Ipar és foglalkoztatottság" című tanulmány, amely szakértői megjegyzéseket is tartalmaz, innen tölthető le.

A tanulmány harmadik része az „Irányítás" témájával foglalkozik és a 2019. február 19-én, Berlinben megrendezésre kerülő Digitising Europe csúcstalálkozóval egyidőben jelenik meg. A csúcstalálkozó célja az uniós szintű közös jövőkép kialakítása a digitális korról. Az esemény a Vodafone Institute oldalán követhető majd élőben. További részletek a csúcstalálkozóról itt.