Így biztos nem vehet már fel többé olcsó kölcsönt a cégétől

A Budapest Bank időre megkötötte a szerződést a 44 milliárdos kkv-hitel keretösszegről.
Vágólapra másolva!
A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset szerint egy cég először 26 millió, később még egyszer 25 millió forint kölcsönt adott az ügyvezetőjének 2009-ben, illetve 2013-ban. A kölcsön kamata 9,5 százalék volt, amely az akkori jegybanki alapkamatnál alacsonyabb volt. Az első kölcsönt 3 év alatt három részletben visszafizette az ügyvezető, a másodikból pedig 19 milliót törlesztett egy év alatt, de kamatot egyik után sem fizetett. A cég a hiányzó kamatot lekönyvelte és erről az ügyvezetőt is értesítette, de a NAV nem elégedett meg ennyivel.
Vágólapra másolva!

Az adóhatóság megállapította, hogy az ügyvezető a piacon nem juthatott volna hozzá ilyen alacsony kamattal a kölcsönhöz. A cég pedig hiába könyvelte le a hiányzó kamatot, az kevés, a kamatkülönbözet után

az ügyvezetőnek meg kellett volna fizetnie a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást is.

Így 4,8 millió forintos adóhiány keletkezett, amit az adóhatóság még bírsággal is megtoldott. A cég a másodfokú adóhatósághoz fordult, amely jóváhagyta az adóhiányt és (a jogesetben nem részletezett) bírságot.

A cég és a magánszemély közti kölcsön kamatának el kell érnie legalább a jegybanki alapkamatot

Ezt követően a társaság a bírósághoz fordult jogorvoslatért, de az elutasította a keresetét. Az indoklásában kifejtette, hogy

a kamatkedvezményből származó jövedelem miatti adókötelezettség nem követi a kamat számviteli elszámolását, valamint annak szerződés szerinti esedékességét.

A magánszemélynél attól függetlenül keletkezik jövedelem, hogy a cég könyvelésében a meg nem fizetett, esedékessé vált kamatot követelésként tartja nyilván.

A társaság ezt követően felülvizsgálatot kért a Kúriától, de az helyben hagyta a korábbi ítéletet. Megismételte azt, hogy a cég azzal, hogy a kamat aktuális összegét lekönyvelte, és arról az ügyvezetőt értesítette, nem eredményezte a kamatkedvezmény alapjául szolgáló tényállás megszűnését, vagyis azt, hogy meg kell utána fizetni a közterheket,

Cikkünk a Napi.hu írása alapján készült.